Oroszország célja: A biztonsági rend szétszedése
A Krím 2014-es elfoglalása után Oroszország nyolc évet várt, hogy offenzívát indítson Ukrajna ellen. Jelenleg, bár Putyin céljai közt a destabilizálás szerepel, a lehetőségek egyértelműek: amennyiben Ukrajna helyzete rendeződik, Európát is a célkeresztjébe vonhatja. Gustav Gressel, a bécsi Nemzetvédelmi Akadémia katonai szakértője szerint Oroszország törekvése, hogy aláássa az európai biztonsági rendet.
Európa válaszlépései
Gressel hangsúlyozza, hogy Európának hatékony válaszra van szüksége az orosz légi provokációkkal szemben. Az állandóan a levegőben tartott gépek üzenetet közvetítenek: a NATO eddigi fegyverkezési politikájával ellentétben nem mutat erőt, amely bátorítja az agresszort. Gressel véleménye szerint ha valóban fájdalmas lecsapásokat helyeznek kilátásba Oroszország számára, lehetőség nyílik a helyzet megfordítására.
Külső erők és belső feszültségek
Érdemes megemlíteni, hogy Trump, mint az Egyesült Államok korábbi elnöke, elkerüli, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra. E megnyilvánulások hátterében ellentétes érdekek állnak, így Moszkva céltudatosan használja ki az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közötti feszültségeket, amelyek egyre inkább eu-ellenes narratívák terjedését eredményezik.
Propaganda és manipuláció
A Kreml propagandafelkészültsége is szembetűnő; a célja nem csupán a szokásos ellenségkép, az Egyesült Államok, hanem sokkal inkább az európai országok destabilizálása. Az orosz hatalom próbálja kihasználni a nemzeti érdekek védelme mögé bújó gyengeségeket, melyek az Egyesült Államok és a szövetségesek közötti szolidaritás megingásához vezetnek.
Összegzés
Oroszország aktivitása és a NATO reakcióinak elmulasztása folyamatosan hozzájárul a politikai és katonai feszültségek növekedéséhez Európában. Ahogy a helyzet alakul, vannak, akik láthatják, hogy a régóta visszatartott válaszlépések szükségesek a stabilitás helyreállításához.
Forrás: hvg.hu/360/20250924_gustav-gressel-katonai-szakerto-die-welt-oroszorszag-ukrajna-nato-eu