Sándor Fegyir: Az identitás és a háború keresztútján
„Ha az ember elmenekül, akárhova megy is, ott idegen marad. Ha viszont szembeszáll az agresszorral, minden előfordulhat” – hangsúlyozza Ukrajna magyarországi nagykövete, Sándor Fegyir. A férfi, aki saját élményei alapján beszél a háború borzalmairól és a hazaárulásról, évekig harcolt a frontvonalban, és ma is elmondja, miként élte meg az orosz-ukrán konfliktus kihívásait.
Fegyir önként jelentkezett katonának a háború első napján. A döntése hátterében nem csupán a hazaszeretet áll, hanem felismerése, hogy a helyzet tragikus méreteket öltött. „Ez nem csupán egy egyszerű fegyveres konfliktus, ahol katonák harcolnak egymás ellen; Moszkva célja Ukrajna teljes megsemmisítése” – fogalmazta meg aggodalmait. Döntése hideg fejjel és megfontoltan született, hiszen a számára egyértelmű volt, hogy a harc elkerülhetetlen.
A frontvonal emlékei és a visszatérés nehézségei
Két év szolgálat után, amelyet Szlovjanszkban és más fontos hadműveletekben töltött, Fegyir őrmesterként távozott a frontról, és Aranykereszt érdemrendet is kapott. A háborút követően azonban a civil életbe való visszatérés hamarosan kiderült, hogy nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. „Sehogy. Mindenkinek keresnie kell egy módszert, amellyel megpróbál visszaszokni” – mondja, kiemelve, hogy számára a könyv- és cikkírás vált megnyugtató tevékenységgé. Ennek ellenére a traumák soha nem múlnak el teljesen.
A fronton Fegyir számára az egyetemi előadások tartása adott némi keretet. „Ez mentett meg” – fogalmazott, utalva arra, hogy a szokásos felelősségei segítettek neki a normális keretek között maradni. A háború során a magyar nyelv különleges szerepet kapott, amely lehetőséget kínált sokak számára a kommunikációra és érzelmeik kifejezésére.
Politikai és társadalmi feszültségek
Ma, nagyköveti pozíciójában, Fegyir kényes helyzetben találja magát, hiszen Magyarország kormánya ellenségesen viszonyul Ukrajnához. Érdekes, hogy miközben lelkesen népszerűsíti az ukrán érdekeket, a politikai légkör sokszor igencsak megnehezíti dolgát. Kérdéseire válaszolva kiemelte az identitásának nehézségeit, különösen, hogy apja „nagyon későn” mondta el neki, hogy magyarok is. „Ez a felfedezés mélyen hatott rám, és újraértékeltem a hazámhoz fűződő viszonyomat” – osztotta meg Fegyir.
Miközben a világ figyelme egyre inkább Ukrajnára irányul, a nagykövet így fogalmazott: „Ha az ember elmenekül, idegen marad. De ha szembeszáll az agresszorral, akkor minden lehetséges.” E szavak tükrözik az önfeláldozás és az elkötelezettség mély értelmét a viszontagságos időkben.