Lecsavarták a Starlinket Ukrajnában, és senki sem tudja, ki döntött róla
Ukrajnában ismét korlátozták a Starlink műholdas kommunikációs szolgáltatást, Washingtonban pedig láthatóan még azt sem tudják, ki hozta a döntést. Valós kockázattá vált, hogy a háborúk megvívásához szükséges szoftvereket egyszerűen leállítják a világ másik feléről.
El tudja bárki képzelni, hogy egy háborúzó katonának az elsütőbillentyű minden egyes lenyomása előtt a lőszer gyártójától kell engedélyt kérnie a tűzparancsra? A sarkított példa nem áll olyan messze a valóságtól. A haditechnikai eszközök gyártó vagy exportőr állam általi lekapcsolásától, az úgynevezett kill switch funkciótól való félelem általános, még ha a nagyobb haditechnikai rendszerek esetében nem is nagyon volt rá precedens. A digitalizációval és a mesterséges intelligenciával egyre fontosabbá váló szolgáltatások leállítása, korlátozása viszont már nem elképzelhetetlen.
Egy reggelre elment a kapcsolat
Az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna október 14-én reggel arra kelt, hogy a műveleteihez kommunikációs és navigációs szempontból elengedhetetlen SpaceX-szolgáltatásokat felfüggesztették, illetve korlátozták. Az azonos infrastruktúrát, köztük 11 ezer alacsony Föld körüli pályán keringő műholdat használó szolgáltatás két részre bomlik. A Starlinket elsősorban civil kereskedelmi célokra és defenzív műveletekhez alkalmazzák, a haditechnikai eszközökbe is integrálható Starshield ennek a katonai verziója, amely magasabb szintű titkosítással és gyorsabb jelkezeléssel működik. Ukrajna mindkét, a gyakorlatban összeérő rendszert használta a harctéren, amíg valaki tíz napra nem csavarta le neki az egészet októberben. Később ismét a rendszer ukrajnai korlátozásáról érkeztek hírek.
Nemcsak a Starlink korlátozása riasztó fejlemény Ukrajnának, hanem az is, hogy az oroszok közben gőzerővel fejlesztik a sajátjukat. A Rasszvetre keresztelt orosz műholdas rendszer erősen korlátozott időtartamban ugyan, de már most képes Ukrajna felett jelet küldeni.
Sebességkorlát és elvesztett képességek
Az ukrán katonák arra lettek figyelmesek, hogy a szolgáltatás leáll az óránként 160 kilométeres sebességnél gyorsabban haladó eszközöknél. A tiltás lényegében megszüntette a közepes hatótávolságú csapásmérő képességet, mivel kis hatótávolságnál nem lépik túl a limitet, nagy hatótávolságra, Oroszország területére pedig eddig sem terjedt ki a szolgáltatás. Emellett ellehetetlenítette a védelmet a sugárhajtású orosz robotrepülőgépek, a Geran–4 és a Geran–5 ellen, amelyekre a korlátozott rakétaelhárítási kapacitás miatt az ukránok szintén drónokat indítanának, csakhogy ezek a korlátozott sebesség sokszorosával repülnek.
Ez jó néhány emberéletet követelt, ráadásul az ukránok számos támadó műveletet nem tudtak kivitelezni miatta. Az amerikai félidős kongresszusi választás előtt a Trump-adminisztráció emberei akkor már hetek óta arra kérték Kijevet, hogy függessze fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ami nem történt meg. Hivatalosan nem kötötték ehhez a Starlink korlátozását, és a döntésnek a mai napig nincs gazdája, pedig az érzékeny katonai rendszereknek egyértelmű és transzparens parancsnoki lánc szerint kellene működniük.
Ki döntött?
Az első sajtóhírek szerint az utasítás a Fehér Házból érkezett. Donald Trump elnök tagadta, hogy közvetlenül részt vett volna az ügyben, míg Marco Rubio külügyminiszter a SpaceX-nek tulajdonította a döntést. Elon Musk, a vállalat alapítója és vezérigazgatója próbálta elhatárolni a két rendszert. Kijelentette, hogy a SpaceX azért korlátozta a Starlink kereskedelmi szolgáltatását, mert Ukrajna támadó drónműveletei megsértették a felhasználási feltételeket, és így csak egy kiskaput szüntettek meg. Kitartott viszont amellett, hogy a Starshieldhez a hozzáférést az amerikai kormány ellenőrzi.