Horváth Lóránt: A NER-nek dolgozó ügyvédek és a csúcsközreműködők felelőssége
Megoldást kell találni arra, hogy a NER-es, jogellenes konstrukciók csúcsközreműködői részt vehessenek az ügyek feltárásában – írja Horváth Lóránt. Álláspontja szerint kizárólag ők tudhatják pontosan, hogy a visszaélések haszonélvezői milyen információk alapján jutottak előnyökhöz.
Az írás Melléthei-Barna Márton vitaindítójára és a Magyar Ügyvédi Kamara ezzel kapcsolatos reakciójára kíván reagálni. Horváth Lóránt egyetért azzal, hogy a közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága megalapozott társadalmi igény, és a közpénzekkel kapcsolatos vissabélések feltárásakor indokolt megvizsgálni a jogi, könyvvizsgálói és könyvelői területeken közreműködő szakemberek szerepét is.
A szerző szerint Melléthei-Barna Márton vitaindítójának alapvetése helyes és támogatandó, a jogvélemények és háttéranyagok kötelező nyilvánosságra hozatala azonban különösen körültekintő mérlegelést igényel, mert ezek már a személyes felelősség tisztázása előtt is súlyos reputációs következménnyel járhatnak. A nyilvánosság nem válhat a személyes felelősség tisztázását megelőző társadalmi szankcióvá – hangsúlyozza.
A szakmai vita alapját ezért az képezheti, hogy hogyan biztosítható a közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága az ügyvédi titok megőrzésével, és milyen feltételek mellett várható el, hogy a jogellenes konstrukciókat belülről ismerő közreműködők segítsék azok feltárását és a vagyon visszaszerzését.
Horváth Lóránt szerint vitathatatlan, hogy az ügyvéd nem vállalhat közreműködést jogszabályba ütköző mögöttes cél megvalósításában vagy jogszabály megkerülésében, és az ügyfél, jelen esetben az állam érdekeire való hivatkozás ilyen esetben nem mentesít senkit a felelősség alól.
A szerző felvetése továbblép Melléthei-Barna Mártonén, kiindulópontja ugyanis az, hogy a jogellenes konstrukciókat kidolgozó és működtető szakmai csúcsközreműködők értették azok lényegét: felismerték, milyen célt szolgáltak a szerződéses szerkezetek, a társasági láncolatok vagy a szakvéleménnyel alátámasztott döntések, és tudásukkal hozzájárultak annak megvalósításához, annak ellenére, hogy nem voltak végső haszonélvezői.
Az egyes személyek büntetőjogi felelősségét természetesen hatósági eljárásokban kell bizonyítani, ezért a szabályozási javaslat éppen a szakmai csúcsközreműködők feltárásban való részvételére keresett gyakorlati megoldást – összegzi Horváth Lóránt.