A céges vagyon megdézsmálása lehet a vagyonadó ára
Két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen – ez olvasható ki a vagyonadótörvény tervezetéből. A közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik.
Legfeljebb 15–25 ezer személyt érint közvetlenül, de ők felettébb befolyásosak. Nem csoda, hogy máris több súlyos ellenszavazatot kapott a kormány vagyonadó-tervezete, holott a parlamenti vitája még el sem kezdődött.
Az elsőt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, amely azt javasolja, hogy a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentesüljön az új közteher alól. Ezzel az új fizetnivaló az ingatlanok és egyes vagyontárgyak adójává szelídülne, ahhoz hasonlítana, amit Bajnai Gordon kormánya tervezett bevezetni, ám 2010 januárjában elvérzett az Alkotmánybíróságon.
A második ellenszavazatot a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségétől érdemelte ki, amely az eszközök valós használatához kötött, célzott mentességet kér, szintén a vállalkozói vagyonra. Mindemellett a tervezett adókulcsok csökkentését és sávos rendszert szorgalmaz. A Joint Venture Szövetség szerint legalább a cégbe visszaforgatott tőkét mentesíteni kellene a vagyonadó alól.
A vállalkozói érdekképviseletek által javasolt kivételeket a kormányzati előterjesztés kizárja, a vagyonadót a teljes bel- és külföldi vagyonra kiterjeszti. A törvényjavaslat pedig rendkívül erős választói támogatást élvez. A közéletben érzékelhető többség támogatja, hogy végre fizessenek a gazdagok, különösen és minél többet a NER-lovagok.
A kettő olykor a kormányzati kommunikációban is összecsúszik: egy kalap alá veszik azokat a vállalkozókat, akik az elmúlt másfél évtizedben ellenszélben is megtartották piaci pozícióikat, beruháztak és fejlesztettek, azokkal, akik az üzleti stratégiájukat a kormányzati beszerzésekre alapozták.
Egy normatív adó azonban nem lehet sem célzott, sem büntető jellegű.