Az euró bevezetése hosszú távon is meghatározhatja a magyar gazdaság pályáját
A magyar gazdaság 2022 és 2025 között gyakorlatilag stagnált, az idei év első felében azonban elindult a növekedés, amely éves alapon 1,7 százalékos volt. A GKI szakmai igazgatója szerint a kérdés már nem az, lesz-e növekedés az idén, hanem hogy mi teszi fenntarthatóvá és dinamikussá a következő években. A következő időszakra kiegyensúlyozott, kiugró húzóágazat nélküli pályát látnak, az átlagos növekedés 2,5-3 százalék körül alakulhat.
A növekedés egyik fő hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás és a belső kereslet, a hosszabb távú növekedést megalapozó beruházási fordulatra még várni kell. A kockázatok között említik, hogy a magyar növekedési modell elérte a határait, az európai és kiemelten a német ipari konjunktúra továbbra is gyenge, miközben jelentős geopolitikai kockázatok mellett kell végrehajtani a fiskális konszolidációt, ami forráselvonással járhat.
A GKI közel harminc éve méri európai uniós módszertan alapján a vállalati kör és a lakosság következő 12 hónapra vonatkozó várakozásait. A mérések szerint a konjunktúraindex január és július között 11 ponttal emelkedett, négy és fél éves csúcsra érve. Augusztusban kisebb korrekció, szeptemberben enyhe emelkedés következett, ami bizakodóbb hangulatot mutat, de ez a bizalom könnyen törékennyé válhat, ha a tények nem támasztják meg.
Régiós összevetésben a magyar bizalmi szint viszonylag alacsony, és a más országokban látotthoz képest jóval hektikusabban változik: a lakosság könnyen lelkesedik, de könnyen ábrándul is ki, és saját pénzügyi helyzetét, valamint a gazdaságot érzelmi, politikai hatások alapján is értékeli. Az üzleti élet hangulata megfontoltabban változik. Az elmúlt évtizedek adatai szerint tartós növekedést Magyarországon eddig csak úgy sikerült elérni, ha mind a lakossági, mind az üzleti hangulat támogató volt.
Az euró bevezetése olcsóbb finanszírozást és nagyobb stabilitást hozhat, önmagában azonban nem oldja meg a gazdaság problémáit. A piacok megelőlegezték a bizalmat Magyarországnak, de azt még meg is kell szolgálni – hangsúlyozta a GKI szakmai igazgatója. A döntés így nemcsak a következő évek gazdasági teljesítményére, hanem a következő generációk életére is hatással lehet.