Fogy a türelem a MÁV körül, és ehhez kevés az ingyen kávé vagy a késési biztosítás
Harmadik éve járom heti szinten – akár többször is – a Pécs–Budapest vasútvonalat. Pécsi otthonomtól eljutni a budapesti munkahelyemre legalább annyi idő, mint egy repülőút Lisszabonba. 2026-ban a pécsi otthonom és a szerkesztőség között egy nap alatt összesen 10 órát utazom a MÁV és a BKV igénybevételével, miközben autóval ugyanez az út nagyjából 4,5 óra alatt megoldható.
Az utóbbi hetekben, hónapokban tarthatatlanná vált a helyzet. Nagyra értékelem a kezdeményezést, amely a vasúti szolgáltatás fejlesztésére irányul, de Pécsnek nem óránkénti InterCity-járatra van szüksége elsősorban. Sokkal fontosabb lenne, hogy a meglévő menetrend valóban kiszámítható és megbízható legyen.
Óránkénti járat Pécs és Budapest között?
A kormány idén nyáron jelentette be a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely a következő tíz évben mintegy 3550 milliárd forintból kívánja megújítani a magyar vasúthálózatot, jelentős részben uniós forrásból. A program egyik kiemelt eleme éppen a Budapest–Pécs vasúti fővonal teljes felújítása, a cél ugyanis, hogy Pusztaszabolcstól délre is helyreálljon a pályakapacitás, és végre óránként közlekedhessen InterCity Pécs és Budapest között, jelenleg kétóránkénti ugyanis a járatsűrűség.
Az elképzelés önmagában örvendetes, hiszen a vonal 144 éve, 1882 óta szolgálja az utasokat, mégis évtizedes lemaradásban van. Hogy mennyire indokolt az utasok türelmetlensége, azt maga a MÁV is megerősítette. A vasúttársaság saját augusztusi jelentése szerint a pécsi fővonal középső és déli szakaszán olyan mértékű az alépítmény károsodása, hogy a sebességkorlátozásokat rövid távon nem lehet feloldani, ezért akár a menetrend fellazítása, illetve pótlóbusz-járatok is szóba kerülhetnek.
Ugyanez a jelentés azt is elárulta, hogy augusztusban a Budapest–Pécs vonalon a vonatok 73 százaléka indult vagy érkezett pontosan, illetve legfeljebb öt perces késéssel, miközben a Mecsek InterCityk pontosságát a MÁV saját szavaival „szélsőségesen rossznak” minősítette.
Csakhogy amíg a felújítás megvalósul, a mindennapi ingázóknak elsősorban a jelenlegi vonatok megbízhatóságára lenne szükségük, nem a jövőbeli sűrűségre. Pár hete Svájcban volt szerencsém vonatozni, ahol a kis hegyi falvak közötti járatok is másodpercre pontosan közlekednek, a kocsik tiszták, az ülések kényelmesek. Természetesen nem ezt a színvonalat kérem számon a MÁV-on, de azt üdvözölném, ha gyorsabban és kiszámíthatóbban jutnék el otthonról a fővárosi munkahelyemre, mintha Budapestről Lisszabonba repülnék.