Kényes feladatok sora vár a kedden megválasztott főállamügyészre
A tavaszi közvélemény-kutatási adatok szerint a társadalom kétharmada, a Tisza-szavazók 88 százaléka, de még a megmaradt Fidesz-szavazók nyolcada is úgy gondolja, hogy Orbán Viktornak bíróság előtt kellene számot adnia a tetteiről. Ha a kedden megválasztott legfőbb ügyész ehhez az elváráshoz igazítaná a lépteit, könnyen megkaphatja a bélyeget, hogy nem a szakmai szempontok vezérlik.
Fejes Péter korábbi Vas megyei főügyész több ízben deklarálta, hogy számára prioritás az igazságszolgáltatás függetlensége és a politikai befolyástól való mentessége – erről már 2001-ben, az Ügyészek Országos Egyesületének alelnökeként is nyilatkozatot írt alá. Szakmai igazodási pontja a rendszerváltás utáni első legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán.
Fejesre nem kisebb feladat vár, mint hogy visszaszerezze a szervezet becsületét, amely Polt Péter regnálása idején, a kormányzat számára kényes ügyek elsikálásában élen járva veszített tekintélyéből. Az új legfőbb ügyész egy interjúban úgy fogalmazott: „az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant; bizalmatlanság jellemzi”. Nehezíti a helyzetet, hogy egy hónapon belül nyugdíjba megy a legfőbb ügyészi jogosítványokat jelenleg gyakorló közjogi legfőbbügyész-helyettes, miközben az ügyek 80–85 százalékát a büntetőügyek teszik ki, és csak a közjogi szakágnak van irányítója a szervezeten belül.
Fejes Péter azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedéseket tart szükségesnek, jóllehet állítja, nem veszítette el hitét a vádhatóságban. A súlyos személyzeti kérdések mellett olyan szervezeti döntésekre is szükség van, amelyek jogszabály-módosítás nélkül nem hozhatók meg. A Legfőbb Ügyészséget karcsúsítani kell, újra kell gondolni a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, át kell hidalni a fizetési szakadékot, és vonzóvá kell tenni az ügyészi pályát a jogvégzett utánpótlás számára.
Hasonló kihívások elé néz Sonnevend Pál, akit az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén a tagok választottak meg maguk közül titkos szavazással a testület elnökévé. Az új elnököt júliusban választották meg alkotmánybírónak a 12 éves mandátumkorlátozás miatt távozó Hende Csaba helyére, és maga is legfontosabb feladatai közé sorolta az általa irányított szervezet iránti bizalom helyreállítását.
Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének mandátuma szeptember 1-jén járt le, miután az alaptörvény 17. módosítása kimondta, hogy a testület tagjainak megbízatása a 70. életévük betöltésével megszűnik. Poltot annak idején a legfőbb ügyészi posztról, az államfővé előléptetett Sulyok Tamás utódaként nevezte ki a Fidesz a testület élére. Az utóbbi években az Alkotmánybíróság nem sűrűn akasztott tengelyt a hatalommal: a Polt vezette testület partnere volt olyan közérdekű adatok eltitkolásában, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződései, a Médiatanács zárszámadása vagy az egészségügy átalakításával kapcsolatos információk, de elutasították a polgári engedetlenségi akció miatt kirúgott tanárok, illetve az Országos Bírói Tanács panaszát is.
Az egykor Sólyom László alkotmánybírósági elnöki tanácsadójaként is dolgozó Sonnevend Pál elnökké választásának értékét növeli, hogy a 15 tagú testületben az augusztusi Hende–Sonnevend-csere és az öt új tag – Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt – megválasztása után is 9:6 arányú többségben vannak a hivatalukat a NER idején, Orbán Viktor jóváhagyásával elnyert tagok. Bár a Tisza az alkotmánybírák esetében a nyáron visszahozta a 70 éves felső korhatárt, egyszersmind 12 éves mandátumkorlátozást léptetett életbe, még bő két évet kell várni arra, hogy átforduljanak az arányok, vagyis a Tisza érájában megválasztottak kerüljenek többségbe az Alkotmánybíróságon.