Megszavazta a parlament, nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat
Elfogadta az új ügynökakta-szabályozást az Országgyűlés, a törvény a tervek szerint az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők. A fideszes képviselők döntő többsége tartózkodott, a Mi Hazánk és a Tisza képviselői támogatták a jogszabályt. A KDNP-s képviselők egy része tartózkodott, másik része pedig igennel szavazott.
Az előterjesztő a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a törvényt, amelynek célja a múlt megismerhetőségének biztosítása.
A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzőjét. A levéltár feladata nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is.
A törvény azt is kimondja, hogy a digitális technológiák alkalmazásával a történeti források szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé. Korszerűsítik az adatmegismerés szabályait, valamint megerősítik az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljeskörűen megismerhessék.
Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai, és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.