„Nincs abszolút értelemben legjobb iskola”
Egy iskolaigazgatót, egy pályaválasztási tanácsadót és egy szülőt kérdeztünk arról, mi számít „jó iskolának”. Konkrét választ nem kaptunk, de sok megfontolandó szempontot igen.
A beszélgetés résztvevői: Barna Gyöngyi pszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének igazgatóhelyettese, Gecsei Kolos, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatója, valamint Miklós György, a Szülői Hang Közösség társalapítója.
Kinek keressük az iskolát?
Arra a kérdésre, hogy meg tudják-e határozni, mitől lehet jó egy középiskola, Gecsei Kolos úgy válaszolt: erre leginkább kérdéssel lehet felelni, vagyis azzal, hogy kinek is keressük azt az iskolát. Ha ez tudható, akkor személyre szabva talán meg lehet fogalmazni néhány gondolatot arról, merre induljon el, aki jó iskolát keres a gyermekének. Fontosak az olyan mérőszámok, amelyek például a HVG Középiskola című kiadványában is megjelennek, de ennél is fontosabb az a munka, ami egy-egy iskolában folyik, az, hogy ott megtalálják-e a pedagógusok a megfelelő utakat a gyerekekhez.
Csak az adott gyereknek megfelelő iskola létezik
Miklós György is azt hangsúlyozta, hogy nincs abszolút értelemben legjobb iskola, csak mindig az adott gyereknek megfelelő. Sok családban tapasztalják, hogy lehet egy gimnázium az egyik gyereknek jó, de akár a testvérének már kevésbé. Mindig olyan iskolát kell keresni, amelyik az adott gyerek érdeklődésének megfelel, ahol várhatóan tud érvényesülni, és ahol képesek motiválni őt. 2026-ban Magyarországon sajnos az is felmerül kérdésként, hogy van-e elegendő szakos ellátottságú pedagógus a kiszemelt intézményben. Szempont az is, hogy az iskola mennyire tud a gyerekek szükségletei szerint differenciálni. Ennek a kultúrája nem mindenütt van meg, és épp az iskolán belüli differenciálás hiányosságai élezik ki ennyire a felvételi rendszert is. Ha ez iskolán belül jobban működne, kevésbé számítana, hogy ki hova kerül be.
A szülő és a gyerek elvárásai között kevés az egyezés
Barna Gyöngyi szerint a „milyen a jó iskola?” kérdésre adott válasz attól függ, ki teszi fel: a szülő vagy a gyerek. Előfordul, hogy az iskolával kapcsolatos elvárásaik, szempontjaik között kevés az egyezés. A tanácsadó feladata az, hogy segítsen közös keretet kitalálni számukra, a döntés viszont közös. Ezt segíti, ha megfogalmazódik, hogy szülő és gyerek mit gondol arról, milyen a jó iskola, melyek a prioritásaik, milyen továbbtanulási terveik vannak, és hogyan kapcsolnák ezzel össze a középiskolai kínálatot és az ott elérhető szolgáltatásokat. Ha ezeket áttekintették, elkezdik kibontani, mik azok a szempontok, amik most fontosak, és mik azok, amik illeszkednek a realitásokhoz. Ha mégsem tudna megvalósulni az első számú terv, akkor az a kérdés, mi lenne helyette, és mik azok az elvárások, igények, amelyekből nem engednének.