Stramm Nők a Darun és Szocialista Luxus a Búra Alatt
A 20. századi Magyarország női társadalomtörténete egy hiánypótló könyvben öltött testet, amely több mint egy évtized munkájának gyümölcse. A kötet címe: „Nők társadalomtörténete a 20. századi Magyarországon”. Az alkotás célja, hogy átfogó képet nyújtson a női élet különböző aspektusairól, kezdve a család, házasság és gyereknevelés kérdéseitől egészen a nők munkavégzésének és továbbtanulásának alakulásáig, beleértve a nőszervezetek és nőmozgalmak történetét, valamint a rendszerváltás eseményeit női szemszögből.
Az alapötlet származási helye Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem professzora, aki elmondta, hogy a 2010-es évek elején környező országokban már számos átfogó nőtörténeti munka jelent meg, míg a magyar nők történetéről alig készült anyag. A professzor elhatározta, hogy egy olyan kiadványt készít, amely kiemelt dátumok köré építve tárja fel a nőket érintő társadalmi, politikai és történelmi jelenségeket.
Azonban a könyv megírása nem volt mentes a nehézségektől. Az „antigender” kampányok idején a társadalmi nemek fogalmát a hatalom a társadalom megosztására használta fel, ami félelmet keltett a lehetséges szerzőkben. Pető Andrea szavai szerint az illiberális rendszer úgy fogta meg az egyéni karriereket, hogy a szerzők közül sokan megrémültek és visszaléptek a munkától, míg mások végül vállalták a feladatot. A kötet eme küzdelmes története majdnem tíz évig tartott, mire a végleges mű a boltokba került, és az Orbán-rezsim akkorra végéhez közeledett. „A könyv létrejöttéről külön tanulmányt lehetne írni” – utalt Pető Andrea az elkészülés folyamatára.
Érdekes, hogy a kötet bemutatóján a Pesti Napló 1904-es írása jutott eszembe, amely a Feministák Egyesületének megalakulását leírja. Akkor a közösség szellemi életének színe-java együtt volt jelen, és különböző társadalmi státuszú nők gyűltek össze, hogy jogi és politikai képviseletet nyerjenek.
Ez a mostani kötet is egy újabb lépés a női történetek felé, és fontos társadalmi diskurzust generál a nők szerepéről múltban és jelenben. A célja nem csupán a tudás átadása, hanem egy olyan narratíva kialakítása, amely lehetővé teszi a nők szemszögéből való történetmesélést, támogatva ezzel a társadalmi változásokat és a nők egyenlőségét a jövőben.