Az éghajlatváltozás átalakítja a beruházási szemléletet is
Az éghajlatváltozás egyre erősebben érezteti hatását Európa-szerte, és ez mindennapi életünkre is kihat. A hőhullámok, aszályok és erdőtüzek jelentős terhet rónak a közösségekre, a vállalkozásokra és a természetre. Az elmúlt nyár fájdalmasan megmutatta, hogy a felkészülés immár gyakorlati prioritás, legyen szó a vízellátás biztosításáról vagy az utak és energiahálózatok védelméről.
A holnapra való felkészülés a ma megvalósított beruházásokkal kezdődik. Az Európai Unió célja, hogy megvédje polgárait és vállalkozásait, és tudatos tervezéssel készüljön fel a melegebb európai környezetre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) bejelentette, hogy 2030-ig 30 milliárd eurót fordít az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló projektekre. Ez az összeg az évtized első felében tett vállalások kétszeresének felel meg, és hatékonyabb vízgazdálkodást, modern mezőgazdaságot, valamint az árvizeknek és aszályoknak jobban ellenálló infrastruktúrát támogat.
A cselekvés gazdasági indoka is nyomós: a legfrissebb becslések szerint a megelőzésbe és alkalmazkodásba fektetett minden egyes euróval 10 eurónyi kár- és helyreállítási költség takarítható meg. Athénban az EIB a szennyvízszolgáltatások korszerűsítését és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség erősítését támogatja. Lengyelországban tanácsadó csoportok segítik a nemzeti úthálózat védelmét az éghajlati kockázatokkal szemben. Franciaországban az EIB által támogatott innovátorok olyan vetőmagok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek melegebb éghajlaton is sikerrel alkalmazhatók a növénytermesztésben.
Az Európai Bizottság ezen a héten terjesztette elő az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó csomagját, amely segíti a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat a felkészülésben. A szakpolitikai, erőforrás- és beruházási döntések alapja a globális felmelegedésre vonatkozó referenciapálya lesz, vagyis annak egységes értelmezése, mekkora felmelegedés várható az EU-ban. Jelenleg nem ez a helyzet, ami veszélyt jelent a jövőbeli költségek, a biztonság és a reziliencia szempontjából. Városaink tervezése, infrastruktúránk kiépítése és erőforrásaink kezelése attól függően alakul, hogy számolunk-e az évszázad végére világszerte várható 3 °C-os, Európában pedig ennél is nagyobb, 4–5 °C-os felmelegedéssel, vagy figyelmen kívül hagyjuk ezt a tényt.
A csomag szorgalmazza a felelősségi körök egyértelmű meghatározását és az átláthatóságot az éghajlati kockázatok kezelésében, a területrendezéstől a kritikus energetikai rendszerekig. Az egyértelmű szerepek segítik a hatóságokat a felkészülésben, a hatékony reagálásban és a tapasztalatokból való tanulásban, így megelőzhető a katasztrófák megismétlődése.
Az EU arra is lehetőséget kap, hogy globális piaci és technológiai vezetővé váljon az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet szolgáló megoldások terén. Az ilyen termékek, technológiák és szolgáltatások terjedése exportlehetőségeket nyit az uniós vállalatok előtt; a globális piac mérete becslések szerint 2050-re elérheti a 3,5 billió eurót. Európa több területen kamatoztathatja technológiai és gyártási erősségeit, az élvonalbeli vízgazdálkodástól és precíziós mezőgazdaságtól kezdve a hőszivattyúkig, a szigetelőrendszerekig és a fejlett építési technikákig, miközben gondoskodik a polgárok és a társadalom védelméről.
A Bizottság és az EIB csoport rezilienciával és alkalmazkodással kapcsolatos kezdeményezései fontos lépést jelentenek a melegebb környezetre és a szélsőségesebb időjárásra való reagálásban, de ez még csak a kezdet. A tartós eredményekhez európai intézményeknek, tagállamoknak, vállalkozásoknak, valamint regionális és helyi önkormányzatoknak együtt kell működniük. Az egység e törekvések megvalósításában is erősebbé tesz, és ha ma beruházunk, erősebb, a holnapra felkészültebb Európát építhetünk.