Nem érdemes túldimenzionálni, hogy Várkonyi Andrea nem ismeri saját házassági szerződését
Várkonyi Andrea egy interjúban arról beszélt, hogy házassági vagyonjogi szerződést kötött Mészáros Lőrinccel, de annak tartalmát nem ismeri, mindezt a férje iránti bizalommal magyarázta. Elmondása szerint ő maga kezdeményezte a szerződés megkötését: „Én kértem a legelején, hogy legyen szerződésünk. Amikor mondta, hogy elkészítették, csak annyit kérdeztem, hol kell aláírni.” Az interjúban tett kijelentés önmagában nem feltétlenül igaz úgy, ahogy elhangzott, és a konkrét megállapodás tartalmára sem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Ügyvédi reakció: aláírás van, szerződés nincs?
Kánai Pál ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződéses tartalom ismerete nélkül nem lehet akarategyezségről beszélni, az ilyen megállapodás polgári jogilag nem létezőnek minősül. Az ügyvéd szerint amennyiben Mészáros Lőrinc nem vitatja felesége sajtóban tett nyilatkozatának valóságtartalmát, az esküvő után szerzett teljes vagyon házastársi közös vagyonnak minősülhet, ami azt jelenti, hogy fele-fele arányban illeti a szerzett vagyon a házas feleket, amit válás esetén fel is kell osztani.
„Én kértem” – a kezdeményezés jelentősége
Érdemes az interjú körülményeit és Várkonyi Andrea pontos szóhasználatát is figyelembe venni. Az a mondat, hogy „Én kértem a legelején, hogy legyen szerződésünk”, legalább akkora figyelmet érdemel, mint a szerződés elolvasásának elmaradása. Ha Várkonyi maga kezdeményezte a házassági vagyonjogi szerződés megkötését, az arra utal, hogy volt elképzelése a megállapodás céljáról, és akár annak fő irányát is ő jelölhette ki. Aki adásvételi szerződés megkötését kéri, annak rendszerint van elképzelése arról, hogy mit szeretne megvenni vagy eladni, aki vállalkozási szerződést akar kötni, valamilyen feladat elvégzését kívánja rendezni. Hasonlóképpen a házassági vagyonjogi szerződés kezdeményezése mögött is feltételezhető valamilyen elképzelés a vagyoni viszonyok kialakításáról.
Vagyonelkülönítésre utaló jelek
A Mészáros–Várkonyi házaspár esetében valamilyen vagyonelkülönítési rendszert kikötő szerződés tűnik valószínűnek, már csak azért is, mert a vagyon szempontjából „féloldalas” házasságokra inkább ez a jellemző. Általában a gazdagabb fél igyekszik megvédeni a vagyonát a másiktól, hátha az utóbbit csak a pénz motiválta a frigy megkötésére. Ez persze csupán feltételezés, és önmagában furcsa, hogy ilyesmit miért éppen a „szegényebb” fél kezdeményezett, már ha hihetünk az interjú elbeszélésének. Könnyen lehet, hogy Várkonyi Andrea az okirat részletes szövegét valóban nem olvasta el. Azt végképp nem lehet életszerű elvárásnak tartani, hogy egy jelentős, összetett vagyonnal rendelkező házaspár bármelyik tagja fejből felsorolja valamennyi vagyonelemét és a hozzájuk kapcsolódó szerződéses rendelkezéseket, pláne nem egy bulvárinterjúban. A szerződéses akarat teljes hiánya mindenesetre nem tűnik életszerűnek.