A KORFÁT SÚLYOSAN TORZÍTVA ZUHAN A MAGYAR LAKOSSÁGSZÁM
Az ország demográfiai helyzete megdöbbentő: a születésszám drámai csökkenése párosul a várható élettartam alacsony szintjével. Felmerül a kérdés, mennyire lenne csökkent a hazai népesség, ha nem ékeztek volna a határon túli magyarok, akik számosan költöznek haza. Ugyanakkor a kivándorolt magyarok száma is jelentős hatással van a statisztikákra. Miért tapasztalható, hogy a magyar férfiak életkorának várható hossza elmarad az osztrákokétól, amikor még a hatvanas években ez éppen fordítva volt?
A LAKOSSÁGSZÁM CSÖKKENÉSE: KONTEXTUS ÉS TÉNYEK
Ma 1,2 millióval kevesebben élnek Magyarországon, mint 1980-ban, ami a nemzetközi vándorlási egyenleg nélkül 9,5 millió alá eső lakosságszámot jelent. Ez olyan szint, amely az 1952-es adatainkhoz hasonlítható. A kormány 2010 óta számos intézkedéssel próbálja megállítani a jóléti államokra jellemző születésszám-csökkenést, de eddig csak átmeneti sikereket értek el. A családi adókedvezmények és a szülési támogatások, mint a CSOK, eddig csak néhány ezres emelkedést tudtak elérni az élve születések számában. E múltbeli intézkedések, akárcsak a Kádár-kori ösztönzők, végül nem tudták megfordítani a hosszú távú trendet.
A SZÜLETÉSSZÁM PIHENÉSÉNEK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
1980 óta a született gyermekek száma évről évre csökken; 1980-ban 150 ezer alá esett, míg 1997-ben még 100 ezer felett teljesített. Ez a folyamat a legutóbbi években is folytatódik, ugyanis tavaly már csak 77 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, idén pedig várhatóan 75 ezer alá csökken a számuk. Hiába ígérik a politikai vezetők, hogy tízmilliós ország leszünk, érdemes inkább arra figyelni, hogyan lehet jól élni 8-9 millió emberrel.
A LAKOSSÁG ÉLETKORA ÉS A CSELEKVÉSEK SZÜKSÉGESSÉGE
A kormányintézkedések célja az volt, hogy támogassák a magyar családokat a gyermekvállalásban, hiszen Kopp Mária kutatásai szerint a családok átlagosan két gyermeket terveznek. Azonban a fiatal nők gyermekvállalásának életkora jelentősen kitolódott; ma már 30 évesen születik meg az első gyermekük. Sajnos ezen nők közel kétharmada gyermektelen marad, vagy a második gyermek vállalásával várnak, míg a negyven fölöttiek közül egyötödnek nincs gyereke.
ÖSSZEHASONLÍTÁS KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKKAL
Magyarország élve születési aránya alacsonyabb, mint sok környező országban. Ausztriában ezer főre 10 élve születés jut, míg Magyarországon ez a szám csupán 8. Csehországban és Szlovákiában is kedvezőbbek az arányok; 8,5 ez az érték. A tendencia azonban a gyermekvállalás csökkenését mutatja mindkét régióban, míg Ausztriában a lakosság folyamatosan növekszik.
TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁK ÉS JÖVŐBELI KIHÍVÁSOK
Míg 1980-ban a magyar népesség 10,5 millió volt, az osztrákok száma mindössze 7,5 millióra tehető; mára ez a két adat szinte kiegyenlítődött. Az alacsony születésszám és a növekvő kivándorlás a demográfiai krízis súlyos következményeit hordozza magában, melyekre sürgős megoldásokat kell találni.
Forrás: hvg.hu/360/20251207_demografia-eltartottsagi-rata-nepesseg-gyarapodas-fogyas-hvg