Szoftverfrissítés helyett hardvercsere
Felmerül a kérdés: vajon lehetséges-e visszaszerezni azokat a közpénzekből származó állami vagyonelemeket, amelyeket korrupt módon sikkasztottak el? Milyen kockázatokkal jár a felelősségre vonás a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) bukása után? Hogyan állhat helyre a jogállamiság? Miért kulcsfontosságú az ellenzéki győzelem esetén, hogy az új hatalom rendelkezzen kétharmados többséggel? A jövő évi választások közeledtével egyre inkább fókuszba kerülnek ezek a témák. Ligeti Miklós és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország szakértői, kifejtették hadállásaikat.
A NER utóhatása és a jogállam
Orbán Viktor már 2010 előtt is hangoztatta, hogy több mint kormányváltásra van szükség. Már a 90-es években is kifejezte ezt az ambíciót, és a kétezres évek végén, amikor a baloldal társadalmi támogatottsága drasztikusan csökkent, egy új rendszer létrehozásáról beszélt. „Egyszer kell nyerni, de akkor nagyon” – szerette hangsúlyozni.
Ez a vízió a kormányrúdra kerülése óta folyamatosan megvalósuló NER keretében is megnyilvánult. A politika elve a közérdek helyett a hatalmi elit érdekeinek elsődleges védelme. Az elmúlt másfél évtized alatt a NER belső köre kiemelkedő ütemben gazdagodott, ám nem a megszokott piaci alapokon, hanem rendszerszintű korrupció révén. Az állami intézmények megragadása lehetővé tette az e rendszerben érintett személyek büntetlenségét, és jelentős állami vagyonok eltüntetését. A korrupció mára sokkal inkább a közszolgáltatások szerves részévé vált.
A magyar jogállamiság helyzete
Miközben Magyarország az Európai Unióban a legrosszabb jogállamisági értékelést kapta, a globális színtéren Oroszország és az Egyesült Államok is mélyen elmarad ezen a téren, ahogy azt a World Justice Project legfrissebb jelentése is mutatja.
A jogállam leépítésével a közpénzek elkerülhetetlenül hatalmas összegekben vándoroltak a NER elkötelezettjeihez, akik az általuk uralt ágazatokban dominálják a piacokat is. A közbeszerzések manipulálása, az állami megrendelések egyedi igényekre szabása, hosszú távú koncessziók és a közpénz eltűnése a magántőkealapokban mind a rendszerszintű háttérszereplők döntéseihez köthető, amelyek a közhatalom befolyásán alapulnak.
Jogállami keretek között a változás
Ha a NER megbukik 2026-ban, akkor az új kormánynak nem csupán a hatalom átvétele lesz a feladata, hanem ennél sokkal többre is szükség lesz. Ez a megközelítés az új demokrácia helyreállításának elsődleges kiindulópontja. Az állami intézmények elfoglalása, a jogrend politikai érdekeknek történő alárendelése és a közpénzek elosztásának torzítása a jövőbeni legitimáció és a demokratikus értékek helyreállításának alapvető akadályai. A változáshoz valódi hardvercserére van szükség, nem csak szoftverfrissítésre.
Forrás: hvg.hu/360/20251207_transparency-jogallam-korrupcio-vagyonvisszaszerzes