Rehabilitációt várnak a Covid-oltást elutasító katonák
Bár visszatérhetnek a honvédséghez azok a katonák, akiket korábban azért tettek előbb parkolópályára, majd a seregen kívülre, mert elutasították a Covid-oltást, az ügy ezzel nincs lezárva. A legtöbben rehabilitációt szeretnének. Jogi úton annak ellenére sem sikerült orvosolni a sérelmeket, hogy bőven van bizonyíték visszaélésre.
„Egyetlen más NATO-tag sem járt el ilyen durván a saját katonáival szemben” – összegzi Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az oltást elutasító katonák kálváriáját. A jogi segítséget nyújtó szakember szerint ahogy a kormányzat kezelte a helyzetet, az teljességgel érthetetlen és indokolhatatlan. Az érintettek az ügy érdemi részét illetően soha nem tudtak pert nyerni, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága sem vette napirendjére az ügyet.
2021–2022-ben összesen mintegy 1200 katonát érintő ügynek két szabály a gyújtópontja. 2020 novemberétől a kormányváltás utánig – először a világjárványra, majd az ukrajnai háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – a honvédek nem szerelhettek le egyoldalú döntéssel. A másik szabály 2021 végétől minden állami és önkormányzati szférában dolgozónak, így a honvédeknek is kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást.
A két előírás együttes alkalmazása teremtett lehetetlen helyzetet. Az oltást megtagadó katonákat 2022 januárjától egyéves, illetmény nélküli szabadságra küldték, utána pedig jó részüket nem engedték leszerelni a másik előírás miatt. Sokak számára nem engedélyezték másodállás vállalását sem.
Becslések szerint az 1200 oltatlan katona felét engedhették leszerelni közös megegyezéssel. Az egyéves semmittevésre ítélt 600 katonából kicsit több mint 300-an vették fel időközben az oltást. A vakcinát elutasítókat 2022 márciusától sem engedték vissza, pedig akkortól már a közszféra minden szegmensébe visszatérhettek az oltatlanok. 2022 decemberében, egy nappal a járványügyi készültség vége előtt a fizetés nélküli szabadságon lévő, oltatlan katonák jogviszonyát megszüntették.
Pálóczi Zoltán egykori honvéd százados kicsit több mint kétszáz érintettet fog össze. A most 43 éves férfi Debrecenben volt felderítő, majd vezényelt kórházparancsnokként ő fogadta a Magyarországra érkező első vakcinaszállítmányt. Később az iraki misszióban vett részt. Elmondása szerint a csoport összetétele életkor és rendfokozat szempontjából is vegyes, ahogy az oltás visszautasításának motivációja is. Sokak egészségügyi okok miatt nem kértek a vakcinából, több közel-keleti műveleteket megjárt katonának vastag oltási könyve van teleírva a missziók miatt.
A korábbi vezérkari főnök, Böröndi Gábor 2024-ben engedélyezte, hogy visszatérjenek az oltatlanság miatt kirakott katonák, de mivel sem a régi beosztást, sem a korábbi rendfokozatot nem garantálták, kevesen éltek ezzel. Idén nyáron az új honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz jelentette be, hogy várják azokat is, akik a védőoltás fel nem vétele miatt veszítették el szolgálati jogviszonyukat. Az oltatlanok kiemelése idején éppen ő volt a vezérkari főnök; a honvedelem.hu-n megjelent nyilatkozatában azzal nem értett egyet, hogy az akkori politikai vezetés nem engedte ezeket a katonákat másodállást vállalni.
Pálóczi elmondása szerint teljes körű rehabilitációt szeretnének: pénzügyi kártérítést a munka nélküli egyéves periódusért és a 2022-ben osztott hathavi fegyverpénzért, továbbá a méltányos visszaszerelés lehetőségét. A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd határozati javaslatot nyújtott be a rehabilitálásukra, amelyet a parlament Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottsága szeptember végi ülésén tárgyalt, ám elakadt a testületben. A bizottság tiszás elnöke, Bakos Csaba végül kijelentette, hogy megvárják a minisztérium állásfoglalását.
A Honvédelmi Minisztériumban október 5-én fogadta az oltatlan katonák képviselőit Baráth Ernő humánstratégiáért felelős helyettes államtitkár. Pálóczi beszámolója szerint Baráth meghallgatta a követeléseiket, majd közölte: ha sérelmeik vannak, forduljanak bírósághoz.