„Magyaros” fordulat körvonalazódhat Szerbiában
A szerb diákellenzék több vonásában a Tiszához hasonlít, ugyanakkor jelentős különbségek is vannak közöttük – hívja fel a figyelmet egy bécsi kutató a Die Presse hasábjain. A Duna-menti és Közép-európai Intézet szakértője szerint a szerb egyetemisták nem kormánypárti szakadárok, hiszen csak két éve, az újvidéki pályaudvaron történt tömegszerencsétlenség után kapcsolódtak be a politikába, ellentétben Magyar Péterrel, aki korábban a kormányzati rendszer része volt.
Politikai szükségállapot és a „magyar forgatókönyv”
A diákok fellépése nyomán a kutató szerint azóta gyakorlatilag folyamatos politikai szükségállapot van az országban. Az ellenzéki sajtó arról ír, hogy a most vasárnapi választáson valóra válhat a „magyar forgatókönyv”, vagyis megtörheti a jelenlegi hatalom uralmát. A jogász-történész, akinek szakterülete Közép- és Délkelet-Európa politikája és történelme, kiemeli: a fiatalok 1968 óta sehol Európában nem játszottak ilyen fontos szerepet.
Bázisdemokrácia kontra zárt elitcsoport
A szerb diákok fontos jellemzőjeként említi, hogy a bázisdemokrácia szabályai szerint nem alakítottak ki világos hierarchiát. Ezzel szemben a Tiszában Magyar Péter áll az élen, őt követi a 28 tagú párt, az emberek pedig nem szólhatnak bele az irányvonalba, bár a kampányt támogathatták. A kutató szerint az élcsapat zárt elitcsoportként működik, és hiányzik belőle a párt belső demokráciája.