Orsós Zsuzsanna biológus: A diákoknak példát mutatok a kitartó munka értékéről
Orsós Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a minőségi oktatásban rejlő potenciálról beszél, amikor Lázár János szavait kommentálja a „belső tartalékokról”. Munkája során a példamutatást, valamint az egészségtudatosságról való felvilágosítást helyezi előtérbe. A roma közösséggel és a velük kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel is foglalkozik, különös figyelmet szentelve a daganatos megbetegedésekre.
Rákkutatás a roma közösségben
Kutatói tevékenysége során Orsós Zsuzsanna a daganatos megbetegedések kialakulását befolyásoló genetikai tényezőkre összpontosít, különösen a hazai roma lakosság körében. Az egészségügyi intézmények által előírt törvények korlátozzák a nemzetiségi adatok rögzítését, így nincs átfogó számadat a roma közösség megbetegedéseivel vagy halálozásaival kapcsolatban. Az etikai engedélyekkel végzett kutatások ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a kisebb elemszámú vizsgálatok eredményeit más csoportokra is kivetítsük.
Első kutatási eredmények
Kutatása kezdetén egy Észak-Magyarországra kiterjedő kisebbségi vizsgálat során megállapították, hogy a roma lakosság körében 1,8-szor gyakoribb a daganatos megbetegedések előfordulása, mint a nem roma emberek esetében. Ez a felfedezés vezette rá Zsuzsannát, hogy további vizsgálatokat végezzen a kérdéskörben.
További kutatások és eredmények
Az újabb kutatások keretein belül arra fektették a hangsúlyt, hogy a genetikai tényezők szerepet játszanak-e a magasabb halálozási arányban. Az eredmények azt mutatták, hogy a roma közösségben a daganatok gyakorisága nem a genetikai forgatókönyveknek kedvezően alakult, hiszen a mintákban a daganatok kialakulásával kapcsolatban alacsony kockázatúnak számító allélváltozatok és a magas kockázatúak előfordulásának aránya egybeesett a nem romák esetében is. Ebből a konklúzióból egyértelműen levonható, hogy a magasabb megbetegedési arány mögött elsősorban külső, életmódbeli és környezeti tényezők állnak.
Orsós Zsuzsanna életpályája
Orsós Zsuzsanna 51 éves biológus, aki Tolna megye beás cigány családjában nőtt fel. 1992-ben érettségizett, és Pécsen kezdett el laborasszisztensként dolgozni. 2000-ben biológus szakon felvételt nyert Szegedre, amelyet végül 2005-ben Pécsen végzett el. Ugyanebben az évben doktoranduszként megkapta a Magyar Tudományos Akadémia roma PhD-hallgatóknak kiírt első ösztöndíját. Disszertációját 2013-ban védi meg.
Pályafutása és elismerései
Azóta Orsós Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének munkatársa, ahol orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgatókat tanít. 2017 óta a Bogdán János Alapítvány elnökeként tevékenykedik, amely a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának elősegítését tűzte ki célul. 2018-ban bekerült az „50 elszánt magyar nő” című kötetbe, és 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, köszönhetően a betegségmegelőzés, valamint a járványtan területén elért kutatási eredményeinek.
Orsós Zsuzsanna férje Kiss István, a PTE Orvosi Népegészségtani Intézetének vezetője, és közös lányuk jelenleg gimnáziumba jár. Kutatói tevékenysége és pedagógiai hitvallása révén nemcsak tudományos szempontból, hanem emberi kapcsolatokban is fontos szerepet vállal a roma közösségek felzárkóztatásában.
Szociális felelősség a táplálkozás terén
Orsós Zsuzsanna felveti a kérdést: Hol húzódik az egyén és a társadalom felelőssége a táplálkozási szokások megváltoztatásában, különösen hátrányos helyzetű csoportok esetében? Ez a komplex probléma rámutat a társadalmi és személyes szintű felelősségvállalás szükségességére a közüzemi egészségjavításban.