AZ AGGÓDÓK TERRORJA AVAGY MIKOR BIZTOSÍTSUNK
Ferdinand Porsche, az autózás ikonikus alakja, állítólag azt mondta, hogy ha nem biztosította volna magát a devizaárfolyam mozgások ellen, akkor jóval gazdagabb lenne – de eközben három alkalommal csődbe ment volna. Még Porsche is szegény. E kijelentés mögött egy mélyebb igazság húzódik: a biztosítás nem csupán költség, hanem stratégiai eszköz is.
Charlie Munger szavaival élve: „Minden intelligens ember önmagát biztosítja, ha megteheti.” Esetünkben ez azt jelenti, hogy ha megengedhetjük magunknak, hogy egy esetleges kárt elviseljünk, akkor a biztosítás költsége nem éri meg a várható hasznot. Azaz, meglehetősen drágának tűnik a biztosítás, és ha a várható kár mértékét (például egy új ház ára) a kár bekövetkezésének valószínűségével megszorozzuk, a végösszeg sokkal alacsonyabb lehet, mint a rendszeresen befizetett díjak. Vagyis, a biztosítás várható értéke valójában negatív.
Csak akkor van értelme életbiztosítást kötni, ha az élet elvesztése jelentős kockázatot jelentene számunkra. Ilyen helyzetek, mint a lakástűz, ahol a családnak nem lenne hova mennie, ha nem lenne biztosítás, igazolják a biztosítás szükségességét. Munger gondolatmenete szerint, aki ezt nem tudja elviselni, az anyagi szegénység határvonalán áll.
Mennyire drága a biztosítás?
Valójában nem annyira drága, mint ahogyan azt sokan gondolják. A biztosítók az általuk beszedett biztosítási díjak 96-97%-át kifizetik a működési költségeik és a károk rendezése érdekében. Ők nem élnek félelemben, hanem alaposan kiszámolják, mekkora valószínűséggel következhet be egy kár. Amennyiben váratlan tömeges káresemények lépnek fel, előfordulhat, hogy ráfizetnek, de a legtöbbször viszontbiztosítással védik magukat az ilyen helyzetektől. Ha a bekövetkezett károk száma alacsonyabb a vártnál, úgy a biztosítási díjak a jövőben csökkenhetnek – a verseny természeténél fogva.
Példaként említve a gépjármű biztosítást: ha egy autós biztonságosan vezet, a díjak fokozatosan csökkennek. Egy külön érdekesség, hogy a biztosítóknak akkor a legjobb, ha a kamatok emelkednek, mivel a náluk álló pénzre szerzett hozam a profitjuk jelentős részét képezi.
A TEMPLOM EGEREI
Vannak területek, ahol senki sem engedheti meg magának, hogy a kár bekövetkezésének árát vállalja. Ez különösen igaz az egészségünkre és életünkre, ahol a legtöbben hajlamosak olyan biztosításokat kötni, amelyek valamilyen biztonságot nyújtanak. Legyen szó biztonsági övről, biciklis sisakról vagy maszk viseléséről, az emberek keresik a védelmet.
Ha 2020-ra nézünk, világosan látszik, hogy a pandémia okozta félelem és pánik hatására újabb és újabb szabályokat vezettek be, hogy megvédjék az embereket. Balatonfüreden például 150 ezer forintos bírságot kaptak azok, akik az utcán fagylaltot fogyasztottak, hiszen a világjárvány alatt mindenki az életét féltette. Emlékezzünk a karantén következményeire, valamint a korlátozások okozta káros hatásokra.
Az egyensúly keresése a félelem és a racionális döntések között feszültségeket szül, hiszen az emberek nem csak pénzügyi, de érzelmi védelemre is vágynak a bizonytalan időkben. Mindezek fényében fontos átgondolni, hogy mikor és miért érdemes biztosítást kötni, valamint hogy a biztosítások világban rejlő lehetőségeinket miért nem használjuk ki hatékonyabban.
Forrás: hvg.hu/360/20251119_Premium-hirlevelek-HOLD-Kapitalizmus-Balasyval-biztositas-sisak