Embertelen eljárás a roma nők kényszersterilizálásáról
„Úgy bántak velem, mint egy féreggel” – fogalmazott Katalin, aki saját elmondása szerint akarata ellenére és tudomása nélkül szembesült a kényszersterilizálás brutalitásával. A borsodi asszony 2004-ben, méhen kívüli terhesség miatt került kórházba, ahol az orvossal abban állapodtak meg, hogy laparoszkópos műtétet végeznek el rajta. Ezt az eljárást azért választják, mert kevesebb fájdalommal és gyorsabb felépüléssel jár, mint a hagyományos nagy vágásokkal járó operációk.
A nő elmondása szerint orvosa azt ígérte, hogy ezáltal meg fog maradni az egyik petevezetéke, miután a másikat korábban már el kellett távolítani. Azonban a műtét során az orvos eltávolította a másik petevezetéket is, amivel Katalin életét gyökeresen megváltoztatta. Hat éven keresztül próbálkozott, hogy újra teherbe essen, és orvost váltott, aki közölte vele a szomorú igazságot: mindkét petevezetékét eltávolították, ám őt erről senki nem tájékoztatta azelőtt.
„Tönkretették az életem, a mai napig nem tudom feldolgozni” – mondta Katalin, aki a lombikprogramot is megpróbálta, de minden egyes próbálkozása kudarcba fulladt. A családja elől sokáig elrejti a kegyetlen valóságot, mert nem akarta újra átélni a fájdalmat. Formálisan jogi lépéseket csak akkor tudott volna tenni, amikor már elévült az ügy, hiszen a panaszt csak öt éven belül lehetett volna benyújtani.
Az asszony nyilatkozata szerint nemcsak vele történtek ilyen embertelen cselekedetek, hanem sok más roma nővel is, akiknél hasonló orvosi rutinok során tapasztalták, hogy nem úgy bántak velük, ahogyan kellett volna. Katalin hangsúlyozta, hogy a roma nőket érintő hátrányos megkülönböztetés problémáját is szeretné felhívni az emberek figyelmére, mondván: „Normális ellátást érdemlünk, pont olyanok vagyunk, mint bárki más”.
Emília Rigová, a szlovák roma képzőművész, aki szintén a kényszersterilizálás borzalmait élte meg, küzdött azért, hogy a megkárosított nők történetei eljussanak a közönséghez. A kiállítása, „Nem rögzített esetek” címmel, a roma nők kényszersterilizálásának kérdését tárgyalja, hangsúlyozva, hogy ezek az eljárások nemcsak a múltban, hanem a 21. században is előfordulhatnak, aminek ellenállni kell.