Várnagy Ákos, az állami lombikrendszer vezetője: „A petesejt-donáció elérhetősége előrelépést jelentene a meddőségi ellátásban”
Az állami Humánreprodukciós Igazgatóság, vezetője Várnagy Ákos, az elmúlt évek egyik legfontosabb statisztikáját osztotta meg a hazai lombikkezelések sikerességéről. A közölt adat szerint a kezelés sikeressége 26,45 százalék, amelyet az európai viszonyokhoz mérten érdemes értékelni. Várnagy emellett fontos kérdéseket is felvetett az intézmények adatainak átláthatóságáról, a magyar párok külföldi intézmények választásáról, valamint a bizalom helyreállításának szükségességéről az egészségügyi rendszerben.
A Humánreprodukciós Igazgatóság vezetésének átvétele
Várnagy Ákos tavaly áprilisban vette át a Humánreprodukciós Igazgatóság irányítását Vesztergom Dórától, és emellett szülész-nőgyógyász szakorvosként dolgozik a Pécsi Tudományegyetemen. Sokan kérdezték, miért vállalta ezt a feladatot, amire ő úgy válaszolt, hogy a szakma általános támogatását érezte, amely lehetővé teszi a szükséges változtatások elvégzését egy viszonylag szűk területen.
A meddőségi ellátás helyzete Magyarországon
Jelenleg Magyarországon 13 asszisztált reprodukciós centrum üzemel, ahol összesen 54 orvos és körülbelül 60 biológus dolgozik. Várnagy kiemelte, hogy a szakma szűk létszáma ellenére nagy együttműködés áll fent, mivel számos szakdolgozó mellett andrológusok és endokrinológusok is hozzájárulnak a munkához.
A szakmai háttér és a változások
Várnagy Ákos 1973-ban született, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját. Az elmúlt 25 évben a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozik, ahol egyetemi docensi pozíciót tölt be, emellett PhD-fokozatot és habilitációt is megszerzett. Jelenleg szerepet vállal a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban, valamint a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöki funkcióját is betölti.
Az államosítás hatása
A kormány 2019-ben államosította a magyarországi lombikcentrumokat, ami Várnagy szerint szükséges lépés volt a meddőségi kezelések elérhetőségének növelésére. A szakmai vélemények alapján elmondható, hogy a dolgozók nem szenvedtek hátrányt a változások miatt, mivel a cél az volt, hogy a szolgáltatásokat szélesebb körben elérhetővé tegyék.
Finanszírozási változások
A közelmúltban bevezetett finanszírozási és szakmai szabályok módosítása, amelyek az eredeti, közel 30 éves törvényi szabályozásra építettek, elavultnak bizonyultak. Várnagy hangsúlyozta, hogy a szakma közösen dolgozott a változások indokolt, korszerűsített megvalósításán, amely új utakat nyitott a kezelésekhez és gyógyszerekhez való hozzáférésben.
A jövő kihívásai
Amikor meddőségi problémákkal küzdő párok keresik fel Várnagyot, a fő kérdés, hogy megbízható-e a magyar rendszer, vagy ha szükséges, inkább külföldre kellene menniük. A válasza arra figyelmeztet, hogy a változások és az állami támogatás fokozatos javulást hozhat az ellátás színvonalában, de a külföldi intézmények iránti vonzalom rengeteg kérdést vet fel, amelyeket a rendszernek sürgősen kezelnie kell a bizalom helyreállítása érdekében.