Súlyos veszteségek a cementiparban
A Duna-Dráva Cement (DDC) Kft., Magyarország legnagyobb cementipari cége, 2025-öt rendkívül nehéz helyzetben zárta. A vállalat árbevétele stagnált, mindössze 65,3 milliárd forinton maradt, míg adózott vesztesége 11,3 milliárdról 13 milliárd forintra emelkedett. Az elemzések szerint a cementértékesítés növekedése, amely 37,4 milliárdról 39,7 milliárd forintra nőtt, nem tudta kompenzálni az építőanyag-üzletág forgalmának csökkenését, amely 28 milliárdról 25,6 milliárd forintra süllyedt.
Piaci zavarok és jogi következmények
A forgalmazók körében tapasztalható nyereségesség mértéke drámai módon csökkent, tükrözve az előző kormány által bevezetett különadók, köztük a kiegészítő bányajáradék és a szén-dioxid-adó negatív hatásait. Az Európai Bizottság és az Európai Bíróság határozatai kimondták, hogy ezek az intézkedések ütköznek az uniós joggal, így a magyar államnak készen kell állnia arra, hogy a károsult cégek több tízmilliárd forint összegű kártalanítását fizessék ki.
Az export növekedése sem segített
Habár az exportárbevétel számottevően, 1,9 milliárdról 4,36 milliárd forintra nőtt, ezzel az exportarány 2,9%-ról 6,7%-ra emelkedett, ez a belföldi piacon bekövetkező gyengülést nem tudta érdemben ellensúlyozni. A DDC olyan megoldásokra kényszerült, mint a cementértékesítési árak emelése és a portfólió bővítése importtermékekkel, azonban ezek sem tudták kompenzálni a különadókat és a szén-dioxid-adó hatásait. A cég működéséhez szükséges banki hitelt és tagi kölcsönöket kellett felvennie, emellett a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség 6,22 milliárd forinttal növekedett.
Csökkent a tőke, de várható a kártérítés
A DDC saját tőkéje 23,6 milliárdról 21 milliárd forintra csökkent, annak ellenére, hogy a tulajdonosok év közben 10,5 milliárd forint pótbefizetést eszközöltek. Az óriási veszteségeket a hazai gyártás produkálta, hiszen a cégnél 2021 óta kiegészítő bányajáradékot kell fizetni, 2023 óta pedig az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerén ingyen kapott szén-dioxid egységekkel is adózniuk kellett, az Orbán-kormány rendeletei alapján.
A DDC nyilatkozata szerint 2021 óta több tízmilliárd forintot fizettek kiegészítő bányajáradékként, illetve jelentős összegek folytak be a kvótaadóból származó bevételként is. Az Európai Bíróság január 22-i döntése, amely megállapította a kiegészítő bányajáradék uniós jogsértését, bizakodásra ad okot a vállalat számára, hiszen remélik, hogy a jogszerű visszafizetést követően a közeljövőben a különadó kivezetésére is sor kerül.