Az ESG-szabályok szigorítása és a vállalatok fenntarthatósági kihívásai
Az utóbbi időszakban a klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdései dominálták a közbeszédet, és ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke rávilágít arra, hogy a vállalatok egyre inkább elkötelezettek a fenntarthatósági stratégiáik kidolgozása iránt. Ennek ellenére, a valós cselekvés mértéke továbbra is elmarad a várttól. Habár az újrahasznosítás egyre inkább terjed, a növekvő fogyasztás miatt a körforgásosság mértéke globálisan csökken, ami rendkívül aggasztó.
Az ESG-szabályok tervezett szigorítása, amely a környezet, társadalom és vállalatirányítás területeit célozza, szintén napi rendre került. Chikán hangsúlyozta, hogy az ESG-szabályozás szigorítása nemcsak komoly adminisztrációs terhet rótt a cégekre, hanem a felkészülési időszakban egy adatgyűjtési és fejlődési időszakot is elindított. Ennek a folyamatnak a lassabb megvalósulása valószínűleg a szigorú menetrend hiányában időt vett volna igénybe.
Az adatgyűjtés jelentősége vitathatatlan, mivel csak pontos adatok birtokában lehet hatékony lépéseket tenni. Chikán kifejtette, hogy a szabályozások fékezése után a vállalatoknál erőforrások váltak felszabadíthatóvá, hiszen a korábban az ESG-jelentések előkészítésére fordított idő most más fenntarthatósági erőfeszítésekre fókuszálhat. Pozitív jelként értékelte, hogy a cégek nem csak visszatérnek a régi kerékvágásba, hanem új irányokban is elindulnak.
Elmondása szerint az ESG-szabályok szigorítására való reagálás meghatározó szerepet játszik a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásában, ahol a pozitív és negatív következmények egyaránt jelen vannak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a megközelítés ösztönözheti a cégeket az igazán fenntartható gyakorlatok bevezetésére.
Forrás: hvg.hu/360/20251205_Fenntarthato-fejlodes-2026-ifj-Chikan-Attila-interju