Euractiv: A paksi atomerőmű részleges leállítása és az árampiac jövője
Magyarország, mint az EU egyetlen tagállama, ahol a háztartások jelentősen alacsonyabb árat fizetnek az elektromosságért, mint az ipari szektor térségeiben, most egy új korszak küszöbén áll. A paksi atomerőmű turbináinak leállítása potenciálisan átformálhatja a belföldi energiapolitikát, ami nemcsak a rezsicsökkentés eszmét kérdőjelezi meg, hanem Ukrajna felé is nyithat új lehetőségeket – figyelmeztet Nikolaus Kurmayer, az energiaszakértő.
A hazai energiaárak üzleti modellje évtizedek óta heves versenyre épül, amely a szocializmus időszakát idézi. Az alacsony áramdíjak iránti küzdelem a politikai karrierek alakulásában is kulcsszerepet játszik. Az atomerőmű kiesése azonban új kihívásokat generálhat. Pató Zsuzsa, a Regulatory Assistance Project szakértője hangsúlyozta, hogy az atomenergia elvesztése kritikus mérföldkő lehet az ország számára, amelynek hatásai a napi nagykereskedelmi árak változékonyságában is nyilvánvalóvá válnak.
Jelenleg a napelemek napközben elegendő energiát biztosítanak, míg éjszaka drága megawattórákra van szükség, ami 500 dolláros költségeket is jelenthet. E helyzet fennmaradása nem csupán piaci zsákutcába vezet, hanem arra is rávilágít, hogy a fogyasztók sem értik, miért kell ugyanazt az árat fizetniük, amikor a nap és az éjszaka közötti tarifák ettől eltérnek.
Magyarország eddig ellenállt energiarendszerének korszerűsítésének, mivel a prioritás a háztartási energiaár stabilizálása volt. Jelenleg az okosmérők csak a lakások 11%-ában találhatók meg, míg más európai országok már jóval előrébb tartanak ezen a téren.
Az energiaszerkezet 20. századi kialakítása mára elavulttá vált, hiszen a legnagyobb részét a hagyományos források adják, míg a napenergia már körülbelül 30%-át teszi ki a rendelkezésre álló áramnak. Az energiatakarékosság és a részleges szolidaritás az országok között elengedhetetlen a jövő energiarendszerének megerősítéséhez.
Az energiahiány mint új helyzet, így Magyarországra is hatással van, hiszen a szomszédai, köztük Ukrajna, segíthetnek a piaci egyensúly fenntartásában. A szükséges pótlólagos energia beszerzése 275-550 millió euró közötti költséget okozhat, amely jelentős terhet ró a költségvetésre.
Artur Lorkowski, aki az EU energia összehangolásával foglalkozó csoportját vezeti, rámutatott, hogy a nemzeti szerződések és a folyamatos konfliktusok Ukrajna területén komoly következményeket vonhatnak maguk után. Az energiaátvitel biztonsága tehát nagyban független attól, hogy mi zajlik a határokon túl, és ennek fényében a magyar energiaellátás jövője alapvetően átgondolásra szorul.