„Ne légy hülye, gondolkodj!” – Liska Tibor emlékezete
A közelmúltban egy értékes szellemi hagyatékkal rendelkező gondolkodóra emlékezhetünk, aki pontosan tudta, hogy mit jelent a magyar államigazgatás működése. Liska Tibor, a közgazdász és polihisztor, élete során folyamatos harcot vívott a hatalommániás hivatalnokokkal. Kiss István írása rávilágít, hogy Liska számára a józan ész képviselte a legfontosabb iránytűt: bonyolult kérdésekben mindig azt a tanácsot adta: „Ne légy hülye, gondolkozz!”
Liska életműve nem csupán a huszadik század embere számára releváns, hanem a jövő generációinak is szól, ha még lesz ember a Földön, és fennmarad a globális összeomlás következményeivel szembenézni képes társadalom. Eme kijelentés nem a pesszimizmus vagy optimizmus átka, csupán a Föld erőforrásainak és a fogyasztásnak a hihetetlenül aggasztó arányaira mutat rá.
A Liska által kidolgozott rendszer nem illeszkedett sem a szocializmus, sem a kapitalizmus klasszikus definícióiba. A „szocializmus” kifejezést idézőjelbe tette, mivel az, ami abban az időben létezett, valójában nem volt igazi szocializmus. Az állam monopolizált, bürokratikus diktatúráként működött, mely a „ereszd meg” mottoval operált, majd a következő lépcsőfokon mindig aktuális hatalmát gyakorolta. A kapitalizmust érintve, azt is kiemeli, hogy az államigazgatás jogi és gazdasági hatalma legalább olyan jelentős, mint a tőkéé a kapitalista rendszerekben.
A régi görögök mítosz szerint feltalálták a gőzgépet, de az emberi szellem valódi vívmányaira még olyan régi időkben is elmondható volt, hogy sok területen túlléptek rajtuk. A gőzgép hatékonysága nem volt elegendő a hosszan tartó problémák megoldására, és végül feledésbe merült, míg a tizennyolcadik század bányászai kimerült erőforrásokkal küzdöttek, és újra feltalálták a már létező találmányt, immár a fenntarthatóság érdekében.
Liska Tibor olyan új fogalmakat és megoldásokat hozott létre, amelyekre a világ még nem volt felkészülve. Az emberi agy és a szükségletek fejlődése rászorul arra, hogy elgondolkodjunk Liska tanításain. Alapvetően az ő üzenete arra figyelmeztet, hogy ne csak a megszokott keretek között gondolkodjunk, hanem a jövő kihívásaival szembenézve újraértékeljük a lehetőségeinket.