A félelem logikája: a valóság átkonstruálása mint a Fidesz legerősebb kampányfegyvere
Orbán Viktor kormánya a közelgő választásokra készülve egy olyan kampányt tervez, amely az állítólagos tiszás megszorítócsomagra épít. Ezt a létezését Magyar Péter folyamatosan tagadja, ám a Fidesz politikai kommunikációjának középpontjában mégis Orbán Viktor áll. Ezt megerősítették a miniszterelnök kecskeméti és mohácsi megjelenései, ahol világossá vált, hogy a Fidesz nem a tényekre támaszkodik, hanem a valóság keretezésére, amelyet Orbán maga akar meghatározni.
Orbán Viktor a december 6-án tartott Kecskeméti Digitális Polgári Kör rendezvényén hangsúlyozta, hogy a Fidesz programja nem papíron, hanem a valós életben van jelen. Amikor a közönség egy kérdést intézett hozzá a gazdasági program ismertetéséről, a miniszterelnök a „Tisza-tervet” egy baloldali megszorítócsomagként jellemezte, párhuzamba állítva az ötvenes évek padlássöprésével. E megjegyzése ellenére Magyar Péter tagadja, hogy bármilyen kapcsolata lenne a kormány által bemutatott dokumentumokkal.
Orbán ezzel a válasszal nemcsak a kérdést hárította el, hanem jelezte, hogy a Fidesznek nincs klasszikus értelemben vett gazdasági programja. Ez a tendencia már 2010 óta nyilvánvaló, hiszen a gazdaságirányítás a politikai szempontoknak alárendelt. Az önmagát „nemzeti atyának” definiáló miniszterelnök számára nem fontos, hogy programot mutasson be; elegendő a tekintélye.
A rendezvénysorozat következő állomása Mohács volt, ahol Orbán Viktor még nyíltabban bemutatta a program nélküli kormányzás logikáját. Ezúttal sem esett szó konkrét gazdasági célokról, inkább sorsokról, történelmi szerepekről és küldetésekről beszélt. A beszédét áthatotta a háborús retorika, amelyben a programok említése értelmét veszti – a háborúban nem programot követnek, hanem vezért.
Ez a logika különösen feltűnő, amikor Orbán Viktor azt állította, hogy a gazdasági fejlődéshez idő kell; ezzel a gyenge gazdasági teljesítményt nem kudarcként, hanem mint időigényes ígéretet prezentálta. A jólét nem az előre meghatározott tervekhez, hanem egy politikai kontinuitáshoz kötődik. Vagyis amennyiben a kormánypárt hosszú ideig hatalmon marad, úgy minden, amit ígérnek, valósággá válhat.
A gazdasági helyzet és a kormányfő hatalma
Orbán és az ő kommunikációs csapata nem véletlenül próbálja kijátszani a valóságot: a nemzetgazdaság állapota rávilágít arra, hogy amit a kormány állítólagosan tesz, az távol áll a sikertől. Az elmúlt években számos iparág súlyos problémákkal küzdött, a beruházások drámai csökkenésével, az infláció rekordokat döntögetett, ami reálbércsökkenést és az életszínvonal vészes romlását eredményezte.
A magyar gazdaság 2022 közepe óta stagnál, és a negyedéves GDP-növekedés alig éri el a nulla értéket. Mindezek ellenére a kormányfő pozíciója erősödik, míg a gazdaság helyzete a legrosszabb napjait éli. Orbán Viktor távlati ígéretei és a valóság közötti ellentmondás nem csupán a közvélemény előtt van, hanem a kormányzás mély válságát is jelzi. A félelem logikája tehát nem csupán politikai retorika, hanem a hatalommegtartás egyik eszköze is.
Forrás: hvg.hu/360/20251219_Fidesz-valosag-atkeretezese-kampanyfegyver-Tisza-ado-valasztas-2026