A határon túli magyarok szavazati joga – Politikai viták a DK javaslata körül
Az utóbbi időben a Demokratikus Koalíció (DK) javaslata a határon túli magyarok választójogának megkérdőjelezésére felerősítette a politikai diskurzusokat. Dobrev Klára, a DK elnöke január 31-én tartott évértékelő beszédében megerősítette az elgondolást, miszerint a közel ötszázezer regisztrált határon túli szavazó megszorítja a választási jogok gyakorlását, ezzel félreértelmezett számadatokra alapozva állítva, hogy ez a jelenség káros a belföldi adófizetők számára.
Dobrev hangsúlyozta, hogy a határon túli szavazati jog elvétele nem csupán egy jogi kérdés, hanem nemzettudati és politikai szempontból is komoly súllyal bír. Az úgynevezett „nemzetegyesítő terv” azonban, amely e javaslatot támogatja, a DK eddigi politikai irányvonalának furcsa kitérője, mivel a javaslat mögötti indoklásokat számos szakértő vitatja.
Az állításra reagálva a Political Capital szakértői figyelmeztettek, hogy a regisztrált szavazók számának emelkedése nem feltétlenül jelenti a határon túliak növekvő befolyását. Ugyanis a regisztrációs kérelmek érvényessége legfeljebb tíz év, és ha valaki aktívan részt vett választáson, az újraszámolja a regisztrációját. Így a közel félmilliós választói létszám nem újonnan képződött, hanem a 2013 óta meglévő adatbázis bővülése révén alakult ki. A politikai pánik tehát nem igazán indokolt.
Dobrev Klára említette, hogy a 632 ezer regisztrációs kérés benyújtója gyakorlatilag a Fidesz kedvező pozícióját is alátámaszthatja a következő választások során, ami további vitákat szülhet. Azonban, ha alaposabban megnézzük a regisztrációs folyamatot, láthatjuk, hogy ezek az adatok egyfajta statisztikai torzítást is rejthetnek, hiszen sokan többször is beadhatják a kérelmüket adminisztrációs hiba miatt.
A legújabb adatok szerint a 2022-es választások napján a névjegyzékben 456 129 határon túli szavazó szerepelt, míg február 9-én ez a szám 459 109-re emelkedett. Érdemes észben tartani, hogy 2022-ben a névjegyzékben szereplőknek kevesebb mint 60 százaléka szavazott érvényesen, ami csak 267 834 választót eredményezett. A DK javaslata a szavazati jog megvonására tehát körültekintőbb elemzést igényel, mivel a politikai diskurzusok gyakran nem fedik a tényleges helyzetet.
Ezek a viták mind a választási rendszer reformjára való igényt hirdetik, mind pedig a határon túli magyarok jogainak tiszteletben tartását hangsúlyozzák, ami politikai megosztottságot eredményezhet a belföldi és külhoni közösségek között.