Suppan Gergely: A tartósan magas energiaárak is akadályozhatják a kamatcsökkentést
Az európai versenyképesség egyik kerékkötője a más gazdasági régiókhoz képest jóval magasabb energiaárszint. Az emelkedő energiaköltségek hátráltathatják a vállalati beruházásokat, míg a fogyasztói árak emelkedésén keresztül rontja a háztartások reáljövedelmét, ami a fogyasztás növekedését fékezheti.
A február végén kirobbant közel-keleti konfliktus, valamint az orosz-ukrán háború emelkedő energiaárakhoz vezetett, ami természetesen megjelenik az inflációban, a kamatemelési várakozásokban, a nagy jegybankok kamatemeléseiben, valamint az emelkedő hozamokban is. A tavasszal felálló új kormány euróbevezetési ígérete ugyanakkor érdemi átárazódást eredményezett a hazai piacokon, ami mind a forint árfolyamában, mind a hazai kamatszintekben látványosan megjelent, a kockázati felárainkat meredeken csökkentette, valamint lehetővé tette az MNB mini kamatcsökkentési ciklusát. Az emelkedő külső kamatkörnyezet azonban akadályt emelt a további lazítások elé.
A magasabb üzemanyagárak közvetlenül és közvetve is megjelennek a hazai fogyasztói árindexben. A háztartási energiaárak szabályozottak, így akkor érinti a fő hazai inflációs mutatót, ha például egy hideg tél miatti magasabb fűtési igény hatására többen kerülnek az átlagos fogyasztói szint fölé. Közvetve azonban számos termékbe beépülhetnek az áram és gáz magasabb költségei, amit a friss ipari termelői árak már előre jeleznek. Árnyalja a képet, hogy számos piaci szereplő éves, vagy többéves szerződéssel rendelkezik, így nem azonnal jelentkezik számukra az emelkedő energiaárak hatása. A hazai infláció azonban még mindig kényelmesen alacsony, a jelenlegi 3 százalékos inflációs célt valószínűleg az év végéig sem éri el. Amennyiben az energiaárak tartósan magasak maradnak, valamint megjelennek másodkörös hatások, már figyelni kell a 2028-tól érvénybe lépő 2,5 százalékos inflációs cél teljesíthetőségére is.
Érdemes azonban az emelkedő energiaárak egy másik aspektusára is figyelni: hazánk energiaellátása döntő mértékben a behozataltól függ, így nagymértékben érinti a külső egyensúlyi mutatóinkat. A 2022-es energiaválság már megmutatta, hogy mi történik, amikor az energiaárak elszállnak.