Felügyeleti biztost küldhet a jegybank a Matolcsy-botrányban érintett Quartz élére
A jegybanki alapítványok kifosztása nem direkt lopással, hanem szofisztikáltabb módszerekkel zajlott, a trükkös módon eltűnt milliárdok felderítése pedig hasonlóan trükkös módszereket igényel. Az ügyben felborult az a logika, amely alapján a hatóságok rendszerint eljutnak a korrupciós ügyek csúcsáig: a legnagyobb magyar bankrablásként emlegetett MNB-ügyben a jelek szerint nem a kisebb szereplők vallottak a nagyobbakra, hanem mintegy másfél éves tétlenkedés után a nyomozók rögtön Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét fogták el, majd helyezték börtönbe, első körben harminc napra.
Matolcsy 2014-ben, az MNB által létrehozott, később egyesített Pallas Athéné alapítványokba helyezett ki 266 milliárd forintot, amelyet az akkoriban nyereséges jegybank akár be is fizethetett volna az államkasszába. A pénz egy részét vagyonkezelőbe szervezték ki, majd határokon átnyúló, holdingokkal, projektcégekkel, magántőkealapokkal, strómanokkal és alapkezelőkkel tarkított struktúrát építettek ki, amelyben szinte követhetetlen a pénz útja. A nyomozóknak eddig nem sikerült pontról pontra felderíteniük, hogyan veszett el az indulóvagyon nagy része, ezért láthatóan elkezdték kiválogatni a káoszból a büntetőjogi szempontból könnyebben áttekinthető ügyeket.
Így került bűnügyi felügyelet alá Matolcsy György mellett Valkó Mihály, a Quartz alapkezelő vezérigazgatója, valamint Sándor Tamás Zoltán ügyvéd. Utóbbiak körében felmerült Matolcsy Ádám és Stofa György, az Optima Zrt. korábbi vezérigazgatója is, ám ők nem kerültek elő, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük. A gyanúsítottak között egyelőre nem szerepelnek Matolcsy Ádám közismert, az MNB-ügyben újra és újra felbukkanó barátai, így Száraz István, a Quartz Alapkezelő korábbi fő tulajdonosa és Somlai Bálint sem.