Havasi Bertalan: Nem tőlem kell félteni a (köz)médiát, hanem attól, aki a Facebook-kommentjeivel határozza meg, ki lehet vagy ki nem lehet az M1 Híradó új főszerkesztője.

Havasi Bertalan: A közmédia valódi veszélyei

Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt miniszterelnök sajtófőnöke, nemrégiben reagált az MTVA által nyilvánosságra hozott levelekre, amelyek az előző kormány idején történt kormányzati beavatkozásokat tárják fel a közmédia működésében. A dokumentumok bemutatják, hogy hogyan próbálták irányítani a közszolgálati média tartalmát, aggasztó jeleket mutatva a függetlenség elvesztésére.

Havasi a leveleiben kiemelte, hogy több mint harminc éves újságírói pályafutása alatt, beleértve másfél évtizedet a kormányzati kommunikáció területén, a törvények és a sajtóetika betartására helyezte a hangsúlyt. Állítása szerint ő sosem kérte vagy valósította meg a sajtótól olyan elvárásokat, amelyek a törvények vagy az etikai normák ellenében álltak.

A volt sajtófőnök figyelmeztetett arra, hogy a közmédia valódi fenyegetése nem belőle fakad, hanem azokból a befolyásos emberekből, akik a közösségi médián keresztül igyekeznek befolyásolni a közmédia vezetését. Megjegyezte, hogy az M1 Híradó új főszerkesztője személyéről szóló döntéseket nem személyes kommunikációs csatornák, például Facebook-bejegyzések révén kellene meghozni, ahogyan azt egyesek teszik. Szerinte ez nem csupán a hírversenyt, de a közmédia integritását is veszélyezteti.

Az MTVA ideiglenes vezetése olyan, több mint 482 oldalas dokumentumokat kapott, amelyek az utóbbi 10 év kormányzati beavatkozásait gyűjtötték össze a közmédia működésébe. A megjelent, 15 oldalas válogatás részletezi azoknak a leveleknek és üzeneteknek a tartalmát, amelyekben a politika aktívan beavatkozott a hírszerkesztési folyamatokba.

Az egyik levélben Havasi, aki akkor helyettes államtitkár volt, a közmédia munkatársainak előre megírta egy MTI tudósítás címét és tartalom összefoglalóját, ami újabb kérdéseket vet fel a politikai nyomásgyakorlás mértékéről.

Havasi Bertalan szavai figyelmeztetnek arra, hogy a közmédia függetlensége nem csupán a törvényi kereteken múlik, hanem azon is, hogy kik és hogyan igénylik annak működését a társadalom számára. A közmédia valós határainak és függetlenségének megőrzése elengedhetetlen a demokratikus működés szempontjából.