Attila nyomában: Kiállítás a Nemzeti Múzeumban
A történelmi személyiségek jelentősége gyakran nem csupán a tényekben rejlik, hanem a róluk kialakult mítoszokban és az évszázadok során rájuk rakódott rétegekben. Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója, több mint egy évtizede dédelgette azt az elképzelést, hogy szervezzen egy kiállítást Attiláról, a hun vezérről. Azóta a projekt megvalósítása számos kihívást gördített az útjába, egészen Zsigmond Gábor jelenlegi igazgatóig, aki felfedezte a lehetőségeket az emlékhely megvalósítása terén. A siker kulcsa a Közgyűjteményi Központ akkori elnöke, Demeter Szilárd meggyőzése volt, ami elképzelhető, hogy új irányt adott a tervezett tárlatnak.
A 2024-es kötcsei pikniken Hankó Balázs kulturális miniszter is szóba hozta az Attila-kiállítást, valószínűleg a kormány szellemi holdudvarának figyelmét célozva. A projekt azonban nem csupán a kültéri politikai diskurzus része lett: az 800 milliós költségvetésű kiállítást végül a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) finanszírozta, mivel sem a minisztériumnak, sem a múzeumnak nem volt elegendő pénze a megvalósításhoz. A végső költségvetés a múzeum tájékoztatása szerint bruttó 527 millió forintra rúgott.
Figyelemre méltó, hogy az alapítvány cégei, mint például a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Hajógyár I. Kft., a projekt részét képezték, lehetővé téve, hogy az uniós pályázatok bonyolult költségvetési struktúráit kikerüljék, mivel nem volt szükség közbeszerzési eljárások kiírására. Így a kiállítás esztétikai igényeit és anyagi kereteit nehezen lehetett nyilvánosan nyomon követni, ami még inkább kérdéseket vet fel a projekt átláthatóságát illetően.
Az építkezés kérdése nem pusztán költségvetési ügy, hanem a kiállítás minőségére is hatással van. Az egyik múzeumi vezető kifejtette, hogy Demeter Szilárd, a finanszírozás mindent átható felelőse, végül nem kívánt művészeti szempontokba beleszólni, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy egyéni elképzeléseik szerint formálják a tárlatot. A kiállítás szellemiségi irányításáért felelős személyek közti viták és az elképzelések érvényesítése hangsúlyos szerepet játszott a munka minőségében.
Attila, a hun vezér legendás alakja, a kortárs művészet keretein belül újraértelmeződött, a különféle forrásokban megjelenő különböző narratívák révén. Az ehhez kapcsolódó karakterek ábrázolása a 19. századi romantikát idézi, de a kiállítás nem csupán a múltszázadi interpretációkra épít, hanem a modern közönség számára is érdekfeszítővé kívánja tenni a témát. A tárlat kitűnő példája lehet annak, hogyan lehet párbeszédet kezdeményezni a múlttal, és hogyan keltjük életre a történelmi alakokat a mai világban.