Szürreális szárnyalás Szöulban: merre tarthat most a dél-koreai tőzsde?
Ritkán foglalkozunk itthon heti rendszerességgel Dél-Koreával, pedig a távoli félsziget az utóbbi időben sorozatban többször is a címlapokra katapultálta magát. Hogy megértsük, kicsit vissza kell ugranunk az időben, két év alatt sok minden történt.
2024 decemberében az akkori elnök, Jun Szuk Jeol hadiállapotot vezetett be, amit részben az Észak-Koreával szerinte együttműködő ellenzék tevékenységével indokolt. Valójában inkább az ellenzéki többséggel rendelkező parlament és a felesége okozta botrányok szorításában hozhatta meg a döntést az egyre népszerűtlenebb elnök. Dél-Koreában 1948 óta összesen tizenhétszer vezettek be hadiállapotot, legutóbb a nyolcvanas években.
A kirendelt katonai erők ellenére a képviselők a parlamentbe bejutva leszavazták a hadiállapotot, ezután az elnök nem sokkal később fel is oldotta azt. Jun Szuk Jeolt később eltávolították hivatalából, jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Ezután 2025-ben előrehozott elnökválasztás következett, amit a Demokrata Párt jelöltje, Li Dzse Mjung nyert meg.
Az elmúlt évek során a dél-koreai tőkepiac GDP-hez viszonyított piaci kapitalizációja gyakorlatilag nem változott, ehhez képest például Japánban vagy az Egyesült Államokban érdemben emelkedett. A Kospi cégeinek átlagos ár/könyv szerinti értékmutatója ráadásul valamivel 1 alatt mozgott. A „Korea-diszkont” mögött részben a visszafogott részvényesi hozamok, illetve a vállalatirányításhoz kapcsolódó problémák húzódtak meg. Li elnök célja az volt, hogy a dél-koreai tőzsdeindex ötéves elnöki ciklusa alatt elérje az 5000 pontos szintet.
A helyi tőkepiac élénkítésére Li előtt is tettek már kísérletet. Korábban japán példa által inspirálva vezették be a Corporate Value-up Programot, ami a vállalatirányítás és a részvényesi hozamok javításával igyekezett megszüntetni a Korea-diszkont jelenséget. A tőkepiaci reformok Li elnök érkezésével magasabb fordulatszámra kapcsolhattak. Több törvényt is módosítottak: kimondták például, hogy a vállalati igazgatótanácsoknak a részvényesek érdekeit is figyelembe kell vennie.
A dél-koreai tőzsde 2025-ben világszinten is kiemelkedő teljesítményt tudott felmutatni. A Kospi index a tavalyi, 75 százalékos emelkedésével globálisan a második legjobban teljesítő részvényindex volt. A növekedés motorjává a mesterséges intelligencia lépett elő. Az AI-adatközpontok jelentős bővülése közepette az olyan nagy technológiai vállalatok mint a Microsoft, az Amazon, az Alphabet vagy a Meta, egyre növelték a költéseiket. Ennek következtében érdemben nőtt a kereslet a speciális, nagy sávszélességű memóriachipek iránt.
A Samsung és az SK Hynix súlya a helyi részvényindexben meghatározó, ezért a chipgyártó cégek árfolyamemelkedése az egész indexet felfelé húzta. A Kospi először januárban törte át az elnök által megcélzott 5000 pontos szintet, júniusban pedig egészen 9000 pontos szint fölé került. A külföldi befektetők a korábbi, jelentős emelkedést követően profitot realizáltak, a helyi lakossági befektetők szerepe pedig egyre hangsúlyosabbá vált.
A dél-koreai tőzsde a június közepi csúcsáról lefordulva hatalmasat esett, a Kospi nagyjából negyven nap leforgása alatt több mint negyven százalékot zuhant. A dél-koreai részvénypiac a júniusig kialakult túlfűtöttségét mostanra korrigálta. Az ország domináns az AI-technológiához alapvetően szükséges memóriachip-gyártás miatt, a félvezetőipari fellendülés pedig a teljes dél-koreai gazdaságot felfelé húzza.
Az AI terjedése, a modellek méretének és összetettségének növekedése a memóriachipek iránti keresletet valószínűsíthetően tovább emeli az előttünk álló mintegy másfél évben. A memóriahiány várhatóan 2028-ban enyhülhet, mivel a kínálati oldalon ekkorra jelenhetnek meg új termelési kapacitások. A dél-koreai részvénypiac előretekintő P/E mutatója 5 alatti, amivel a világ legolcsóbbjává vált a növekedési kilátásokat is figyelembe véve.