Putyiné után Trump fojtófogását is érezheti a nyakán Zelenszkij
Donald Trump lelkiismeret-furdalás nélkül hajlandó lenne kapitulációra kényszeríteni Ukrajnát, csak hogy valamivel több esélye legyen a vereség elkerülésére a félidős kongresszusi választásokon.
„Ez a válaszom” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a mosolyra, amivel az EU állam- és kormányfőivel tartott megbeszélése utáni múlt pénteki brüsszeli sajtóértekezleten arra reagált, hogy a Sky News brit hírtévé újságírója azt kérdezte tőle, vajon Donald Trump bűnbakként használja-e azért, hogy az amerikai félidős választások közeledtével nem tud úrrá lenni az iráni háború és a dízel drágulása miatti politikai nehézségein. A teremben szavak nélkül is mindenki értette, hogy ez igent jelent. Másképp ugyanis nehéz lenne megmagyarázni, miért fordult az amerikai elnök újra Zelenszkij ellen, s kedvez az Ukrajnát 2022-ben megtámadó Vlagyimir Putyin orosz államfőnek.
Véres olaj
A Fehér Ház urának legutóbbi húzása, hogy néhány órával Zelenszkij mosolya után – bár a kettő között aligha volt összefüggés – elnöki rendeletben felfüggesztette azon szankciók nagy részét, amelyek vasárnap léptek volna életbe. A néhai Lindsey Graham republikánus szenátor – aki a washingtoni felsőházban Ukrajna legfontosabb támogatójának számított, és júliusban, egy nappal azután, hogy Kijevben járt hivatalos úton, váratlanul elhunyt – által fémjelzett, s a nevét viselő törvényt Trump a múlt hónapban írta alá. A kongresszus mindkét házában óriási kétpárti többséggel elfogadott jogszabály 30 napot adott az elnöknek arra, hogy 100 százalékig terjedő büntetővámot léptessen életbe az orosz olaj és földgáz öt legnagyobb vásárlójával szemben, és újabb szankciókkal sújtott orosz bankokat, illetve a Moszkva érdekeit szolgáló árnyékflotta működtetőit.
Trump azzal a jogával élt, hogy a büntetőintézkedéseket az USA nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva felfüggesztheti, de nem részletezte, miért tette. Az viszont sejthető, mert a törvény 500 százalékos büntetővámmal sújtaná, és gyakorlatilag lenullázná az USA-ba irányuló, amúgy sem magas – tavaly alig 4 milliárd dolláros – orosz exportot. Márpedig Trump október elején egyezségre jutott Putyinnal, hogy Oroszország novemberben félmillió, decemberben egymillió, ezt követően pedig további hárommillió tonna dízelolajat szállítson az USA-nak és más államoknak. A mennyiség szinte semmire sem elég, hiszen az USA egyetlen nap alatt mintegy 600 ezer tonna dízelt használ fel. Ám a november 3-ai félidős kongresszusi választási kampányban politikai ballaszt az elnök és pártja, a republikánusok számára, hogy a dízel átlagára február óta mintegy megduplázódott. Ráadásul a drágulás elsősorban az Irán ellen indított háború következményeinek köszönhető.