Tóta W. Árpád: A Fidesz útja a komcsizástól a végelgyengülésig
Igazából a Fidesz stratégiájában is okafogyott a Terror Háza – csakhogy más nótát nem tudnak. Ők a komcsikkal meccselnek.
Pár százan, talán pár ezren próbálják beleélni magukat a kommunizmus elleni harcba a Terror Háza előtti útkereszteződésben. Majdnem kitöltik. Hallani vélik a lánctalpak csikorgását is, de aztán rájönnek, hogy csak Nagy Feró énekel. Tüntetésnek igen szerény, de ez nem is az, hanem hagyományőrző fesztivál. A komcsizásnak ugyanis, amiért az egész múzeum épült egykor, vége van.
Más klubok világháborús csatákat játszanak el korhű egyenruhákban, vaktöltényekkel. Ezek a lelkes öregek pedig nagyjából a kilencvenes éveket, amikor a kommunistázásból még politikát lehetett csinálni. Az egyenruhás hobbisták mind tudják, hogy a háborúnak vége, a mai tüntetők viszont még nem.
A fideszes történetírás sohasem a múltról szólt, hanem a jelenről és a legközelebbi választásról. Az ellenfél pedig vagy a Magyar Szocialista Párt volt, vagy annak rokonai és üzletfelei, mindenesetre őket lehetett revolverezni Rákosival meg Biszku Bélával. Gyurcsánnyal már döccent egy kicsit ez az ügymenet, de szerencsére családi vonalon ő is rendesen le volt gyökerezve, úgyhogy működhetett.