Kétpólusúvá vált a vajdasági magyar politika a nemzeti tanácsi választások után
November 8-án tartották Szerbiában a nemzeti közösségek nemzeti tanácsainak választásait. A szavazatok többségét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támogatott lista szerezte meg, de a fél éve alakult Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) támogatottsága is érzékelhetővé vált.
Szerbiában 2010 óta választják meg közvetlen módon a nemzeti közösségek nemzeti tanácsait, korábban elektori rendszer volt érvényben. A szavazati jog a külön választói névjegyzékbe való regisztrációhoz kötött, nem jár automatikusan. A legnagyobb ilyen közösség a magyar, de saját nemzeti tanácsot választ a horvát, a bunyevác, a bosnyák, az albán, valamint a görög és az orosz közösség is. Összesen 23 külön választói névjegyzék létezik, és valamivel kevesebb mint félmillió ember jogosult a szavazásra. A nemzeti tanácsok a vonatkozó törvény szerint felhatalmazásokkal és jogkörökkel rendelkeznek az anyanyelvű oktatás, művelődés, tájékoztatás és nyelvhasználat területein.
A választásokat két nappal az október 25-i parlamenti választások után tartották, amelyek az egyetemisták által állított lista győzelmét hozták, véget vetve Aleksandar Vucic és a Szerb Haladó Párt 14 éves uralmának. A kérdés az volt, hogy ez a társadalmi hangulat hogyan csapódik le az egyes nemzeti közösségeknél. Ez különösen a VMSZ esetében érvényes, amely az októberi választásokon egyedüli magyar listaként megmaradt parlamenti pártnak, de képviselőinek száma hatról kettőre csökkent, szavazóbázisának csaknem felét elvesztette, és alulmaradt az Egyetemista Listával szemben olyan hagyományos fellegvárakban is, mint Zenta.
A VMSZ egyeduralma a Magyar Nemzeti Tanácsban az elmúlt 16 évben megkérdőjelezhetetlen volt: a hagyományosan Magyar Összefogás néven induló, a párt által támogatott lista minden választáson fölényes győzelmet aratott, 2022-ben már kihívója sem akadt, így a 35 tagú testület minden mandátumát az Összefogás jelöltjei kapták.
A november 8-i választáson a Magyar Összefogásnak ezúttal akadt kihívója: a Vajdasági Magyar Újrakezdés szintén teljes, 35 nevet tartalmazó listát állított, így a szavazók két lehetőség közül választhattak. A nemzeti tanácsi választások lebonyolítása némileg eltér a többi választástól, ezért az eredmények még most is előzetesnek számítanak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében azonban a véglegesítés a végeredményt jelentősen már nem befolyásolhatja. A VMSZ által támogatott lista a szavazatok mintegy 70 százalékával legalább 25 mandátumot szerzett a 35 tagú testületben, a VMÚ listája állításuk szerint legalább 10 mandátumot. Az eredményt mindkét fél győzelemként értékeli, nem is teljesen alaptalanul.
A VMSZ az október 25-én megtépázott tekintélyét némileg helyreállíthatta azzal, hogy továbbra is élvezi a vajdasági magyarok döntő többségének bizalmát – ezt hangsúlyozta Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke és Fremond Árpád listavezető, az MNT jelenlegi elnöke a vasárnap esti sajtótájékoztatón. Ez csak részben igaz: egyrészt sok itt élő magyar fel sem iratkozott a külön választói névjegyzékre, így nem is szavazhatott, másrészt az abszolút számokat nézve a VMSZ-listára leadott szavazatok száma nagyságrendileg azonos az október 25-én megszerzett szavazatok számával. A győzelem ténye ugyanakkor egyértelmű.
2010 óta a VMSZ-szel szemben induló lista soha nem ért el olyan jó eredményt a nemzeti tanácsi választásokon, mint most a VMÚ – erre Rózsa Zsombor, a szervezet elnöke igyekezett rámutatni a szintén aznap esti sajtótájékoztatón. A fél évvel ezelőtt alakult szervezet ennek ellenére győzni tudott olyan fontos központokban, mint Újvidék vagy Nagybecskerek, legalábbis saját beszámolójuk szerint. A nemzeti tanácsi választások tanulsága magyar szempontból röviden így összegezhető: a VMSZ-folytonosság megmarad, de a politikai tér kétpólusúvá vált.