Miért csak 53 ezer nevet ismerhetünk meg a kádári állambiztonság máig szupertitkos mágnesszalagjainak adataiból?
Sokáig a létezését is tagadták, aztán a rajta lévő adatbázist igyekeztek elérhetetlenné tenni, most viszont kereshető az 53 ezer hálózati személy nevét rejtő, „H” jelű mágnesszalag. A lista nem lesz teljes, két és félezer, 1990 előtt szolgáló ügynököt titokban szeretne tartani az Alkotmányvédelmi Hivatal. Lehetnek családok, amelyek most szembesülnek a felkavaró múlttal.
A héten nyilvánosságra kerül azoknak a neve, akiket a kádári állambiztonság nemcsak az úgynevezett 6-os kartonokon, hanem számítógépes adatbázisban is nyilvántartott. Egyik sem tartalmazza azonban teljeskörűen a kommunista időkben beszervezett ügynökök névsorát. A különböző becslések szerint mintegy 150–200 ezer beszervezett hálózati személy volt, ehhez képest 24 ezer, az egyes személyekről kiállított 6-os karton van az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL). A mágnesszalagokról pedig mintegy 53 ezer név kerül nyilvánosságra, de ezek között nyilván lesznek átfedések a 6-os kartonokon szereplőkkel. S az állambiztonsági hírszerzés hálózati személyeinek adatait továbbra sem lehet megismerni, mert az ő adatbázisaikat, az 5-ös kartont, illetve az „I” jelű mágnesszalagról készült merevlemezt nem adják át a levéltárnak.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az ÁBTL munkatársainak 2017-ben nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, hogy a „H” jelű, az ügynökök nevét tartalmazó mágnesszalagon mintegy 58 ezer név szerepel. Nagy-Csere Áron, az ÁBTL titkárságvezetője kérdésünkre elmondta, hogy ebből mintegy 3 ezer nem hálózati személy volt, mert az adatbázisba olyanok nevét is felvették, akik a 6/a kartonon szerepeltek, azaz nem beszervezettek voltak, hanem a hálózati személyek valamilyen okból fontos kapcsolatainak számítottak. Az ő nevük nem jelenik meg a nyitottaktak.hu oldalon november 4-étől nyilvánosságra hozott listában, amelyen azonban nem csak a mágnesszalagon található ügynökadatokat teszik közzé.
„Az állambiztonsági szolgálat a társadalmi kapcsolatait magával vitte a sírba” – mit tudunk meg, ha megnyílnak az ügynökakták?
Kiterjedt tevékenységet végzett az 1956 után újjászervezett állambiztonsági hálózat. Hiába lenne meg a politikai szándék a Tisza-kormány részéről az ügynökakták megnyitására, a rendszerváltáskori, majd az azt követő tetemes iratmegsemmisítések miatt aligha valósulhat meg a tisztánlátás.