Miért szerepelnek a kulturális büdzsében

Nő az elégedetlenség a jövő évi kulturális költségvetés miatt

Tarr Zoltán kulturális miniszter a HVG-nek adott válaszában úgy fogalmazott: dolgoznak a kulturális terület átalakításán, és a költségvetés egy munkaközi állapotot tükröz. Ezt azokra a kritikákra reagálta, amelyek szerint a büdzsé vonatkozó része megkérdőjelezi a kulturális rendszerváltás tényét.

Egyre nő az elégedetlenség a kormány jövő évi kulturális költségvetésével kapcsolatban. Rényi András esztéta felháborítónak nevezte a tervezetet, és a közösségi médiában sorra jelennek meg olyan bejegyzések, amelyek a kulturális minisztert az épp letartóztatásban lévő Hankó Balázshoz hasonlítják. Egymást érik a nyílt levelek és petíciók is, amelyek azt követelik, hogy a rendszerváltás szellemében tervezzék újra a büdzsét, a „fideszes exminisztérium dossziéiból előhúzott, Hankó Balázs szellemében megírt számok” helyett.

A leghangosabb tiltakozást nem a fő számok váltották ki, bár azok sem kedveznek a területnek. A kulturális tárca fejezetének nettó költségvetési támogatása a 2026-os 410,8 milliárd forintról 2027-ben 371,8 milliárd forintra csökkenne. A 9,5 százalékos visszaesés részben a feladatok átcsoportosításából is adódik. A Nemzeti Kulturális Alap teljes bevétele 19,2 milliárd forintról 16,5 milliárdra esne.

Mindez nem kis csökkenés, a legtöbben mégis inkább azon értetlenkednek, hogy a költségvetésben továbbra is szerepelnek a fideszes kifizetőhelynek tekintett intézetek: az annak idején Szász Jenőnek létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Kásler-féle Magyarságkutató Intézet és a Veritas Intézet, amelyet máig Szakály Sándor irányít.