Nyitott aknák: az ügynökakták és a múlt megismerésének dilemmái
A nyitottaktak.hu elindulása után bárki rákereshet ismerősei, közszereplők nevére, és megtudhatja, készült-e róluk hatos karton, szerepel-e a nevük a mágnesszalagon. A felületen azonban semmilyen támpontot nem kap a kutakodó arról, mit is jelentenek pontosan ezek az adatok, és hogy a találatokat miként kell értelmezni.
Antall József 1991-ben egy borítékot adott át koalíciós partnerének, Torgyán Józsefnek, és azóta nyílt titok, hogy a Független Kisgazdapárt elnökét beszervezték. Két évvel később, miután Csurka István kivált a kormzó MDF-ből és létrehozta a Magyar Igazság és Élet Pártját, elterjesztették róla, hogy besúgó volt; válaszul ő maga írta meg beszervezése történetét, tagadva az együttműködést. Mindkettőjüket a forradalom után kényszerítették, de egyikük sem vált besúgóvá: Torgyánt 1958-ban kizárta a szolgálat, és nyilatkozatába belevette, hogy soha semmilyen információt nem adott, Csurka pedig ügynöki munkára alkalmatlannak bizonyult. Mindezt Ungváry Krisztián A szembenézés hiánya című, 2017-ben megjelent könyve tárta fel, amely többek között azt is bemutatta, hogyan menthették fel az ügynökvád alól a későbbi külügyminiszter Martonyi Jánost, holott a rendszerváltás előtt „Magasdi” és „Marosvásárhelyi” néven is iktatták, illetve miért nyerhetett pert Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke, holott a hatos kartonját ma is feldobja a nyitottaktak.hu.
Csurka bűnei számosak – például ő hozta vissza a közbeszédbe a kódolt antiszemitizmust –, Torgyán pedig az első magyar populista politikus volt. Pályájuk megítélése nem azon múlik, hogy ügynökök voltak-e; a kartonok csak a személyes történetek negatív lenyomatai. A nyitottaktak.hu ugyanakkor megannyi hibája ellenére két nagy lehetőséget kínál: a szembenézést a Kádár-rendszer elnyomó gépezetével, amelynek működésmódja mára feledésbe ment, és annak feltárását, hogy ki felelt meg a humánus és morális mércének, és ki nem.
Riba István a Magyarország rovatban teljes hátteret ad a kérdésnek: egyrészt megállapítja, hogy nagyon kevés beszervezési, illetve munkadosszié maradt fenn, holott azok adnának pontosabb képet az egyes személyek állambiztonsági érintettségéről, másrészt értetlenkedik, miért nem érte el a kormány, hogy a szolgálatok adják át a hálózati naplókat a levéltárnak, holott azok jelentik a legteljesebb nyilvántartást a beszervezettekről.
Az Alkotmánybíróság új elnöke, Sonnevend Pál a lapnak adott portréinterjúban arról beszélt, hogy a testületnek komolyan kell vennie: Patyi András alkotmánybíró hatos kartonján megjelentek az adatai, miután kiderült, hogy együttműködött a Kádár-kor titkosszolgálatával. Sonnevend szerint nem szabad kalkulálni azzal, mi lesz, ha valakinek nem tetszik a döntésük.
Ungváry Krisztián a társaival összeállította a szigoruantitkos.hu oldalt, amely több mint ezer állambiztonsági tiszt adatait tartalmazza, köztük a lelepleződött miniszterelnök, Medgyessy Péter adatait is. Para-Kovács Imre saját beszervezési kísérleteit felidézve tűnődik azon, hogyan úszta meg a kellemetlen affért; felidézi, hogy 1988-ban az idősebb nyomozó felvetette, folytassák-e a tartalmas és kedélyes beszélgetést egy másik alkalommal.
Szabó Andrea szerint az akták megnyitása nem a szembenézés vége, legfeljebb a kezdete; hogy valóban azzá válik-e, az már nem a levéltárakon, hanem rajtunk is múlik.