Inkább tatarozás ez, mint újjáépítés, de a Tisza ígéreteinek jó része benne van
A 2027-es költségvetést példátlanul hosszú kampány előzte meg. Magyar Péter szerint a büdzsé teljes rendszereket alakít át, ugyanakkor a kormány az elődei nem éppen sikeres fogásaiból is merít. Az intézkedések és a számok végigolvasása azt mutatja, hogy a dokumentum inkább tatarozásnak tekinthető, mint újjáépítésnek, noha a Tisza ígéreteinek jó része valóban benne van.
Magyar Péter új műfajt teremtett: költségvetési expozét tartott költségvetés nélkül. A miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben közel 130 percen át méltatta azt a dokumentumot, amelyet beszéde idején a készítőin kívül még senki sem látott. Ezt követően bő fél órán át bírálta az expozéjára érkezett, egyenként legfeljebb nyolcperces ellenzéki észrevételeket. Másnap Kármán András pénzügyminiszter társaságában újabb két órát szánt a főbb összefüggések ismertetésére.
A kormány kedden küldte át a költségvetést a vétójogától megfosztott Költségvetési Tanácsnak; ezt az aktust Magyar Péter úgy minősítette, hogy „eljátsszuk a feladatot”. A testület elnökét, Horváth Gábort azzal támadta, hogy nem fékezte meg az előző két év túlköltekezését. A háromfős grémium véleményét különösen pikánssá teszi, hogy egyik tagja, Varga Mihály korábbi pénzügyminiszterként pontosan tudja, mennyire kell átültetni a bíráló megjegyzéseiket a törvény szövegébe, manapság pedig az MNB elnökeként a jegybanki politikát a költségvetés főbb összefüggéseit és kockázatait mérlegelve irányítja.
Magyar Péter az újjáépítés költségvetésének nevezte a 2027-est, és több szempontból valóban szükség volna újjáépítésre. Az elmúlt négy esztendő mindössze 1,2 százalékos növekedése után a monetáris politikán kívül a költségvetésre is feladat várna, hogy életet leheljen a gazdaságba. Ehhez változtatni kell a korábbi gyakorlaton, amelyben a növekedést csupán a háztartások fogyasztása fűti; szükség volna a beruházások élénkülésére is. Az idei büdzsének a hétfői parlamenti szavazással átírt változata 7,5 százalékos deficittel, a GDP 77,5 százalékára ugró államadóssággal kalkulál. Ha a globális környezet tovább romlik, ilyen mutatókkal a magyar államháztartás ismét a veszélyzónában találhatja magát.
A 2027-es költségvetés feladata, hogy úgy csökkentse a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben mintegy 2000 milliárd forintot el tudjon költeni a választási ígéretek megvalósítására. Ez kreatív megszorításokat igényel.