Jönnek a hidrodespoták: Kína hegyeket és falvakat tüntet el.

Hidrodespoták Kínában: Átformálják a Földet a Zöld Energia Nevében

Kína ambiciózus hidrogenerálási projektje, amely a tibeti régióban valósul meg, az emberiség történetének egyik legnagyobb földmunkálataként hirdeti magát. A Jarlung Cangpo folyó mentén kialakítandó hatalmas duzzasztórendszer, melynek költsége 167 milliárd dollár, a zöldenergia-termelés jövőbeli sarokkövének számít. A kínai kormányfő, Li Csiang kifejezésével élve, ez a vállalkozás az „évszázad beruházása”, amely várhatóan évi 300 millió megawattóra áramot termel majd, elegendő energiát biztosítva Kína fogyasztásának 4%-ához.

Az új megaerőmű a Tibeti-fennsíkon, a Jarlung Cangpo folyó alsó szakaszán épül, ahol a víz 2000 méter magasságból 50 kilométeren át zuhan. A projekt célja, hogy felülmúlja a világ eddigi legnagyobb vízierőművét, a Három-szurdok-gátat, amely közel ötödébe került ennek a beruházásnak, miközben energiatermelése a harmada annak, amit a tibeti vízi erőmű képes lesz produkálni.

A tervezett duzzasztórendszer építése során a Namcsa Barva hegy különböző részein, hosszan elnyúló, 20 kilométeres szakaszokat vágnak át, hogy a folyó vizét eltereljék. Ez a hatalmas projekt a kínai vezetés azon törekvéseinek része, amelynek célja, hogy a kínai áramot nyugatról a keleti területekre irányítsa.

Ez a megaprojekt nem csupán energiaellátást jelent, hanem Kína Dél-Ázsiára gyakorolt hatalmát is tükrözi. Az erőmű kapacitása révén Kína irányítást gyakorolhat a szomszédos országok vízkészletei felett, így a projekt nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai hatásokat is generál. Ezzel a lépéssel a kínai állam megerősíti dominanciáját a térségben, amely már eddig is feszültségekkel terhelt.

Az építkezések megkezdése óta Kína zöldenergia-politikája került a középpontba, amely célja a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célkitűzések elérése. Azonban e projekt árnyoldala a környezeti és társadalmi hatások lebecsülése, ugyanakkor a Tibeti-fennsík védett övezeteinek jelentős átformálása is felveti annak kérdését: miként egyensúlyozhatók ki a gazdasági érdekek és a természeti erőforrások feletti kontroll?

A hvg360-on megjelent cikk további részletekkel szolgál a fenntartható fejlődésről és a vízierőművek világpolitikai hatásairól.

Forrás: hvg.hu/360/20251127_Fenntarthato-fejlodes-2026-A-hidrohegemonia-kora-kina-vizieromu