A nacionalizmus új arca – Európa politikai átrendeződése
Az európai ultranacionalizmus zászlaját immár büszkén lengetik azok, akik eddig a színfalak mögött bujdostak. Az a világ, amelyben az Amerika által érvényesített liberális demokrácia volt az irányadó, megremegni látszik. Az orosz elnök nyílt háborút hirdetett a szabályalapú rend ellen, míg amerikai kollégája fenyegetően szónokol határok újrarajzolásáról, mintha a nemzetközi egyezmények papírfecnik lennének. Ez a retorika erős platformot ad azoknak, akik régi politikai sérelmek miatt izzanak a revansról szőtt álmaiktól.
A jövő héten Romániában esedékes elnökválasztás 2. fordulójának esélyese nem is próbálja rejtőzködni vágyait: nyíltan hirdeti a revíziót, amely 1940 Nagy-Romániájának visszaállítását jelentené. A tiltott eszmék nyílt követése már-már természetes neki – egy trumpista hűvös arroganciájával sodorja magát egyre távolabb a politikai stabilitástól. Az általa képviselt terjeszkedési politika világosan mutatja: a geopolitikai vadonban az erősebb kutya törvénye uralkodik.
Budapest utcái forronganak – de mire is számíthatunk?
Magyarország fővárosában feszültség vibrál. A helyi és nemzetközi politikai narratívák tükrében nem meglepő. Az amerikai liberális demokrácia hanyatlásának árnyékában forrong a rendszerkritika, és miközben Románia demokratikus úton próbál botladozva előre lépni, számos szereplő azon dolgozik, hogy az intézményrendszereket aláássák. A Die Welt elemzése szerint a társadalmi robbanás szinte elkerülhetetlennek tűnik, ahogy a liberális értékrend gyengülése egyre inkább megosztottsághoz vezet Európában. Ez egyre több helyen lángra lobbantja a társadalmi elégedetlenséget.
A túlhatalom eszközei: a településvédelmi törvény
Az új magyar törvényjavaslat ismét forrongást keltett, élesen megosztva a közvéleményt. Bár a jogszabály egyesek szerint a „kistelepülések önvédelmét” hivatott biztosítani, valójában kiskaput teremt az etnikai kirekesztéshez és túlzott adóztatáshoz. Az efféle törvényi szigorítások azokat a társadalmi rétegeket sújtják leginkább, akik már eddig is a gazdasági marginalizáció áldozatai.
A Tiborcz-hatás: Ki húzza a hasznot az uniós pénzekből?
Az Európai Unió által biztosított támogatások elosztása Magyarországon egyértelműen torzult képet mutat. A források jelentős része közvetlenül vagy közvetve a kormányzat holdudvarát gazdagította, miközben a politikailag semleges szereplők erőteljesen háttérbe szorultak. Ha az Unió finanszírozási korlátozásokat vezetne be, akkor ez a Fideszhez és Orbán Viktor köréhez közeli cégeket, így például a civil kezdeményezéseket támogató Bayer-kört érintené igazán.
Donald Trump Jr.: A szélsőjobb szupersztárja
Miközben az ifjabb Donald Trump Budapestre látogat, egyre többen emlegetik neve mellett a következő amerikai elnöki jelöltség lehetőségét. Provokatív megjelenéseivel és szélsőséges retorikájával előszeretettel provokál és gyűjti maga köré a hasonló eszmék zászlóvivőit. Bár hivatalosan nem tölti be a hatalom pozícióit, szavait és cselekedeteit már most úgy formálja, mintha a világpolitika alakítója lenne.
A „Cenzúra Múzeum” és a tolerancia üzenete
A Labrisz Leszbikus Egyesület rendhagyó kezdeményezése, az online „Cenzúra Múzeum”, talán új perspektívát nyújt az LMBTQ+ közösségek múltjára és jelenére. A digitális kiállítás a társadalmi küzdelmek és a kirekesztés történetét dolgozza fel 3D-s interaktív formában. Az efféle platformok lehetőséget kínálnak a párbeszéd megteremtésére, amely különösen fontos a polarizált közegben.