A franciáknál már látni kellene a konkrét lépéseket ahhoz, hogy a piaci szereplők megnyugodhassanak
A francia gazdaság helyzete komolyabb, mint amit egy „szokásossal” el lehetne intézni: a globális hozamemelkedés árnyékában a piaci szereplőket jól láthatóan aggasztja a következő éves költségvetés körüli bizonytalanság és a fenntarthatatlan államadósság. Emellett ott a 2027-es elnökválasztás, amin nem kizárt, hogy végül két radikális jelölt mérkőzik meg egymással.
A bizonytalanság egyértelműen érezhető: a tízéves kötvény hozama közel 5%-os, amire 2002 júliusa óta nem volt példa, a némethez képest mért prémium pedig elérte a 2010-es évek eleji, európai adósságválság során látott magasságokat. A francia tőzsdeindex az utóbbi hetekben erősen alulteljesített a nyugat-európai börzékhez képest.
Magas adók
A francia kormány szeptember végén 0,5%-ra vágta vissza az idei éves gazdasági növekedési előrejelzését, míg a költségvetési hiánynál idén már GDP-arányosan 5,4%-kal számolnak – szemben még az év elején elfogadott idei költségvetésben előrejelzett 5%-os értékkel. A kabinet szerint korrekciós intézkedések nélkül a hiány jövőre akár a GDP 6,5%-át is elérhetné, az adósságszolgálat költségei pedig mintegy tíz milliárd euróval növekedhetnek, meghaladva a védelmi és az oktatási költségvetések összegét. Látható tehát, hogy mindezek ellensúlyozására átfogóbb fiskális intézkedésekre lenne szükség. A nemrég bemutatott 2027-es költségvetési terv 43 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemeléseket tartalmaz. Mindez a korábbi intézkedések hatásaival együtt összesen 54 milliárd eurót tehet ki, míg a cél az, hogy a GDP 5 százalékára csökkentsék a hiányt. Ezt többek között az állami kiadások csökkentésével, befagyasztott köztisztviselői bérekkel és adóemeléssel érnék el. A kiigazítás érdemben támaszkodna a magasabb bevételekre: előzetes iparági számítások szerint a GDP-arányos adóterhelés 43,9%-ról 44,2%-ra nőne. Nagyon sok puffer viszont ezen a fronton már nemigen maradt, az adóterhelés világszinten így is Franciaországban az egyik legmagasabb (az OECD országok közül Dánia után a második).
A költségvetési helyzet rendezéséhez idővel a népszerűtlen, például szociális intézkedésekhez is hozzá kell nyúlni. Nagyrészt azért, mert ha a költségvetési tervezet az 5%-os hiány formájában meg is valósulna, az csupán lassíthatná, de nem fordítaná meg a romló adósságpályát. A jelenleg 119%-on járó GDP-arányos államadósság jövőre még ezzel együtt is tovább emelkedne. Nem véletlenül sürgetett mielőbb intézkedéseket a pénzügyminiszter.